Egy jó kormányzati döntés margójára

Magyarországon 2020 végén mintegy 4,5 millió lakás volt, ebből csaknem 500 ezer egyszobás. A hazai lakásállomány nagy része felújításra, korszerűsítésre szorul, részben energiahatékonysági, részben fenntarthatósági okokból.

A nemzeti vagyon jelentős részét képező lakásállomány minőségi javításának egyik fontos eszköze az új lakások építése, a másik eszköze pedig a meglévő lakások karbantartása, felújítása és korszerűsítése.

A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint 2020 első három negyedévében 12 876 új lakás épült, 25 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján az építendő lakások száma 17 278 volt, 37 százalékkal kevesebb a 2019-es azonos időszakinál. Bízunk abban, hogy a negyedik negyedévi lakásépítések következtében felpörögnek a lakásátadások, és elérjük az építési szakma által várt 22 ezer újlakás-számot.

Új építés és épületfelújítás – a két fogalom más-más tartalommal jelenik meg a társadalmi és szakmai felfogásban, azonban összeegyeztethetők, mi több, egyenrangú szerepet is kaphatnak a társadalomban. A lakásépítéssel kapcsolatban ugyanis nem szabadna csak új építésről beszélni, és kizárólag azt támogatni. Többször elmondtam az elmúlt években, hogy

az épületfelújítás is támogatást érdemel, sőt az lenne az igazán hasznos, ha a kettő párhuzamosan történne, mert akkor a településeink és a városaink megőriznék történelmi arculatukat és a jelenkor vívmányait.

A minap olvastam a Világgazdaság hasábjain, hogy e hónap első napjától lehet igénybe venni az államilag támogatott, alacsony kamatozású otthonfelújítási kölcsönt. A hírt – hangsúlyt adva az esemény jelentőségének – Novák Katalin miniszter jelentette be, az első visszajelzésekből úgy látszik, hogy a támogatás kedvező fogadtatásra talált a családok körében, és remélni lehet, hogy minél többen élnek az állam által nyújtott lehetőséggel.

A mérnöktársadalom bízik a „repülőrajtban”, hiszen a hazai lakásállomány felújítása, amelynek részét képezi ez az állami program is – kiváltképp a rendkívül előnyös financiális feltételek mellett –, mindenkinek hasznos lehet. Erről szeretném néhány gondolatomat mérnökszemmel megosztani.

Úgy véljük, hogy a bejelentett intézkedéssel teljessé vált minden idők legnagyobb hazai otthonteremtési programja. Üdvözlendő, hogy a lakásfelújítási program a támogatást nem köti többgyermekes családokhoz, ezzel az új intézkedéssel az egy gyermeket nevelők is lehetőséghez jutnak. A saját otthon megteremtése mindnyájunk számára az élet legfontosabb céljai közé tartozik, ez az a hely, ahol biztonságot remélünk a mindennapokban, ahová visszahúzódunk, és ahonnan nap nap után elindulunk dolgaink végzésére. És az otthonunk a család otthona is – amiért felelősséget viselünk. Az otthonfelújítási program ezt célozza: a kölcsönt családok vehetik igénybe.

Mi mérnökök, sokszor hangot adtunk annak a véleményünknek, hogy szerencsés lenne, ha előtérbe kerülne azoknak az épületeknek a megóvása, amelyek érdemesek a felújításra, a rehabilitációra. A hazai lakásállomány megújulása érdekében mindig is elengedhetetlennek tartottuk a felújításokat, korszerűsítéseket. Ez a most induló országos program ehhez a korábbi kamarai javaslatunkhoz kapcsolódik. Amikor a régi lakások felújítását szorgalmaztuk, nem az új építésű lakások kormányzati támogatása ellenében tettük, hanem azért, mert

az észszerű felújítások mindig jobb, korszerűbb életkörülményeket eredményeznek.

E véleményünkkel egyidejűleg 2018-ban üdvözöltük azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyek az új építésű házak létrehozását adminisztratív eszközökkel is, például az 5 százalékos áfa bevezetésével ösztönözték.

Az elmúlt esztendők lakásépítési teljesítménye is mutatja, hogy a korábbi családi otthonteremtési kedvezményekkel a fiatal családosoknak mind több lehetőségük nyílt saját otthon megteremtésére. Úgy vélem, ahogyan akkor, most is jó érzékkel lépett a kormányzat, hiszen sokáig okozott gondot, hogy a lakásfelújítások száma a kívánatosnál jóval kisebb volt,

ha pedig nő a felújítási kedv, akkor az épületeket, lakásokat építészeti, és energiatakarékossági szempontból is a kor színvonalán tudjuk helyreállítani – ez pedig mind az egyének, mind a társadalom és a nemzetgazdaság szempontjából perdöntő.

Ismét aláhúznám, amit nem tudunk mi, mérnökök eléggé hangsúlyozni, hogy az energiatakarékosság és az energiatudatosság a rezsicsökkentés legjobb eszköze.

A jól tervezett és kivitelezett szigeteléssel, klíma- és fűtésrendszerekkel kevesebb energiát használunk, és kevésbé terheljük a környezetet. Tudjuk, hogy

az el nem fogyasztott energia a legjobb energiamegtakarítás.

Az épületenergetikai felújításokat ezért komplexen kell elvégezni, beleértve a hőszigetelésen túl a gépészeti, épületgépészeti berendezések felújítását, korszerűsítését is. A tervezés alapja az épületek energetikai tanúsítványa, amely meghatározza az energetikai tervezés irányát. Kamaránk a törvény által kijelölt, felhatalmazott testületként országos feladatokat is ellát, így 2013 óta az épületenergetikai tanúsítványok ellenőrzését is végzi. Ezzel is igyekszünk elősegíteni a minőségi épületfelújításokat.

Az épületek energiahatékonyságának javítása tehát olyan eszköz a kezünkben, amellyel a legmagasabb szakmai szinten tudunk hozzájárulni az otthonfelújítási programhoz is.

Bízunk abban, hogy ezzel az intézkedéssel az évek óta elhalasztott felújítások lendületet kapnak.