A zöldbefektetések kőkemény üzletté váltak: napi szinten 3 milliárd dollár áramlik zöldalapokba. Három év alatt több mint háromszorosára nőtt a legalább részben a környezetvédelemre építő befektetési alapok vagyona, amely becslések szerint az első negyedévben globálisan már 2 ezermilliárd közelében járt.
Ennek a folyamatnak vetettek kényelmes ágyat az elmúlt évek történései: az éghajlatváltozásra adott reakcióként felgyorsult a fenntartható gazdaság megteremtésének igénye, a körforgásos megközelítés terjedése egyre ambiciózusabb klímacélokat és szabályokat hozott magával, amelyek teljesítése új technológiákat és fejlesztéseket hívott és hív ma is életre. Erre önálló iparág épült rá climate tech néven: ezen zászló alatt olyan innovatív megoldások születnek nap mint nap, amelyek célja a civilizációnk éghajlatváltozásra gyakorolt hatásának tompítása, a vészjósló folyamatok lelassítása vagy visszafordítása, az ezek következtében megváltozó körülményekhez történő alkalmazkodás előmozdítása.
Ez a még gyerekcipőben járó iparág a befektetőktől kapja a legerőteljesebb támogatást. És nem pusztán a klímatudatosoktól, akik részben a magasztos célok miatt keresik a lehetőségeket, hanem minden befektetőtől, miután egyre többen ismerik fel, hogy jókora összegeket kereshetnek azzal, ha időben a jövőt alakító vállalkozások mögé állnak. A kockázatitőke-befektetők körében globálisan, európai és hazai szinten is egyre nagyobb a climate techek népszerűsége. A szektorba irányuló kockázatitőke-befektetések dinamikus bővülését jól illusztrálja a 2015 és 2020 között elért 37 százalékos összetett éves növekedési ütem (Compounded Annual Growth Rate, CAGR).
A climate tech ökoszisztéma fővárosa egyértelműen San Francisco, két másik központja pedig Sanghaj és Peking. Ebből könnyű kikövetkeztetni, hogy a terepet az Egyesült Államok és Kína uralja, ráadásul olyannyira, hogy tavaly a globális szinten befektetett összegnek csupán az ötöde kötött ki az öreg kontinensen. Az egyenlőtlenségek dacára az európai klímasemleges kockázatitőke-befektetések is látványos ütemben gyarapodnak: 2018 és 2020 között több mint hatszoros növekedést produkáltak. Ha viszont egyet nagyítunk a térképen, hasonló probléma szúr szemet, mint amit globálisan látunk: földrészünkön a bővülés elsősorban Nyugat-Európát érinti, azon belül pedig Németország a top favorit. Kelet-Közép-Európában mindössze 6,3 millió euró érkezett tavaly klímasemleges startupokhoz.
Pedig – ahogy a régi viccben is áll – az igény megvolna rá: a mi praxisunkban is egyre több a climate techkel foglalkozó csapat. Az pedig tény, hogy a Lead Ventures a lehetőségeihez mérten már eddig is kivette a részét a zöldhullámból: eddigi befektetési volumenünkből csaknem 25 millió euró köthető a fenntartható és klímasemleges gazdaságra való áttérést segítő startupokhoz. Az is az élénkülés irányába hat, hogy az európai és a régiós célkitűzések egyre jelentősebb igényt generálnak a zöldmegoldásokra. Nem csupán amiatt, hogy Európa arra készül, hogy 2050-ig a kontinensek közül elsőként váljon klímasemlegessé, hanem azért is, mert az éghajlati és környezetvédelmi kihívások kezelése uniós és állami szinten egyaránt kiemelt és növekvő jelentőségű.
Kelet-Közép-Európa felzárkóztatásához az is kapóra jöhet, hogy az unió több finanszírozási programot is elindított ambiciózus klímavédelmi célkitűzései eléréséhez és az átállás gyorsításához. Ezek a kockázatitőke-befektetők szemében is felértékelik a jelenleg még komoly lemaradással küszködő térségünk startupjait. Bár ezek zöme intelligens mobilitásban és energetikában utazik, olyan kuriózumok is a zöld beruházások táborát szélesítik, mint az ipari berendezések hangalapú diagnosztikája vagy a plazmaalapú fúrótechnológia.
A fenntarthatóság szempontjából kifejezetten örvendetes fejlemény, hogy a zöldbefektetések aranyláz formájában kopogtatnak az ajtón. Miért ne éppen Kelet-Közép-Európa legyen ezúttal Alaszka?
