A pénzügyi tudatosság hiánya – az Intrum mindennapi működésének egyik legfontosabb tanulsága. A társadalom széles rétegei kerülnek nehéz helyzetbe, mert nem rendelkeznek megfelelő pénzkezelési ismeretekkel. Emiatt találtuk ki a középiskolásoknak évek óta sikeresen megrendezett Zsebpénzügyes vetélkedőnket, és az idei érettségik során örömmel tapasztaltuk, hogy a hivatalos oktatáspolitika is hasonlóan gondolkozik.
A Covid-járvány idején már az is gondot okozott, hogy egyáltalán megtartható legyen a 2021-es érettségi. Annál nagyobb volt az öröm, hogy ebben a nehéz helyzetben a korábbi éveknél hangsúlyosabban szerepeltek gazdasági témák a vizsgatételek között. A földrajzérettségi egyik esszékérdése az országok eladósodásáról szólt, míg a történelemérettségin előkerült a rendszerváltás utáni gazdaság, az állam újraelosztó szerepe, a gyed-gyes, a és az álláskeresési járadék is. A történelemoktatásban persze korábban is szerepeltek gazdasági témák, de fontos változás, hogy olyan fogalmakból is fel kellett készülniük a diákoknak, amelyekkel biztosan fognak találkozni mindennapi életük során.
Több jelenségből is látszik, hogy a magyar fiatalok pénzügyileg egyre tudatosabbak. Egyre több középiskolásnak és egyetemistának van például megtakarítása (a 19–29 évesek 60 százalékának), emellett a Zsebpénzügyes versenyeken is azt tapasztaljuk, hogy egyre nehezebb olyan kérdést feltenni, amelyre ne tudnának válaszolni a középiskolások.
Ennek oka részben az, hogy a fiatal generációk tagjai egyre hamarabb válnak önálló fogyasztóvá, és hamar meg kell tanulniuk, miként osszák be a pénzüket, de a pénzügyi tudatosság erősödéséhez hozzájárulnak a különböző digitális pénzügyi appok, mobilbankok, mobiltárcák, amelyeket a fiatalok már készségszinten használnak, és amelyek könnyebbé teszik költési szokásaik követését és a tudatos pénzügyi tervezést.
A Zsebpénzügyes vetélkedő során a diákoknak a személyes pénzügyek kezelése, költségvetés készítése mellett még számos más, az anyagi stabilitás szempontjából fontos tudnivalóra és készségre is szükségük volt. Ezek közül különösen az úgynevezett soft skilleket, más néven személyes szociális készségeket érdemes kiemelni, olyan képességeket, mint a prezentációs készség, a csapatmunka vagy a hatékony időbeosztás.
A vetélkedő szervezése során gyakran merül fel a kérdés, hogyan tudnánk ezeknek a munkaerőpiacon kiemelten fontosnak számító készségeknek nagyobb szerepet adni, és a fejlesztésüket elősegíteni.
A mindennapi pénzügyi ismeretekhez elengedhetetlen néhány gazdasági alapfogalom ismerete – ezekről a Zsebpénzügyes első fordulójában kérdeztük a diákokat. A második fordulóban egy telefonos applikációban működő, a diákokhoz közel álló kerettörténetben kellett tíz kérdésre válaszolni. Az első fordulókban rendkívül fontos szempont volt, hogy a diákok megmutassák, mennyire látják át a fiatalok számára is elérhető életkezdési lehetőségeket, és mennyire figyelik a körülöttük zajló világ történéseit.
Hasonló, gyakorlatorientált feladatok a döntőben is a középpontba kerülnek, itt egy életszerű feladatot – egy fiatal pár közös vállalkozásának elindítását – kellett megoldani. Ahogy a korábbi évben is, a döntő előtt workshopot tartottunk, ahol profi coachok, mentorok és trénerek segítségével készülhettek a diákok a feladat megoldására (egy üzleti kihívásra adott, prezentáció formájában bemutatandó válaszra). A workshopok témájának mindig olyat választunk, amelyet iskolában nem, vagy csak nagyon ritkán oktatnak, ellenben az üzleti életben nagyon nagy szükség van rá: prezentációs technika és stresszkezelés, online magabiztosság vagy a jó prezentáció alapjai.
Bár a járványhelyzet megnehezítette a tavalyi vetélkedő szervezését (így a hagyományos, élő döntő is virtuális térbe került át), a program népszerűsége az utóbbi évekhez hasonlóan tovább növekedett. Különösen okot ad az örömre az országos lefedettség növekedése, azaz hogy az évről évre növekvő számú jelentkező között egyre nagyobb a vidéki iskolák csapatainak aránya. Az idei Zsebpénzügyes verseny tematikája új fogalmak, a soft skillek és az „életügyek” irányába mozdul majd el.
A pénzügyi tudatosság erősödéséhez hozzájárulnak a különböző digitális pénzügyi appok, mobilbankok, mobiltárcák, amelyeket a fiatalok már készségszinten használnak, és amelyek könnyebbé teszik költési szokásaik követését és a tudatos pénzügyi tervezést
A fiatalok pénzügyi tudatossága növekszik, és az oktatásban is egyre inkább megjelennek ezek az alapismeretek, a munka világában pedig az elméletről egyre inkább a gyakorlati és interperszonális készségek felé tolódik el a hangsúly. A frontális közoktatásban ezeket a képességeket nehéz átadni, iskolai programjainkkal ezért a jövőben ezt az űrt is szeretnénk betölteni, hogy egy globalizálódó, mégis zsugorodó világ útvesztőire is felkészíthessük a fiatalokat.
