Egy év alatt 35-ről 55 százalékra emelkedett a részben vagy egészben digitalizált termékek és szolgáltatások aránya a magyar bankpiacon az MNB idei Fintech és digitalizációs jelentése szerint. Bár a koronavírus miatti bezártság robbanásszerűen felgyorsította a digitalizáció igényét, a hazai pénzügyi szektor előtt még hosszú út áll, amíg felzárkózhat a nemzetközi szolgáltatók által nyújtott vagy a más iparágakban, például az e-kereskedelemben megszokott ügyfélélményhez.

De vajon miért maradt el a hazai pénzügyi szolgáltatói piac modernizációja, transzformációja a 21. században? A 2008–2009-es világgazdasági válság évekig sújtotta a bankszektort, a fejlesztési források mind globálisan, mind a hazai szereplőknél sokat csökkentek ebben az időszakban. Magyarországon különösen a külföldi tulajdonosi hátterű bankok igyekeztek a megtermelt profitot hazavinni.

Fotó: Shutterstock

A válság utáni években a kulcs a megbízhatóság és a stabilitás volt. A szolgáltatás színvonala, árazása vagy az online elérhető termékek megléte még sokkal kisebb fontosságú volt az ügyfelek számára. Ráadásul a klasszikus nagy banki működési modelleket olyan bonyolult, akár több száz rendszerből álló informatikai architektúrák működtetik, hogy a banki digitális transzformáció csak nagyon lassú, kitartó, sok éven, évtizeden át tartó, elnyújtott folyamat lehet.

Idővel azonban az okostelefonok elterjedése, az internetpenetráció és a -lefedettség, a digitális és online technológia fejlődése, a gyorsabb, de minőségi kiszolgálás ügyféligénye új kihívókat hozott a bankoknak.

Fejlődésnek indult a fintech szektor, a kihívók rátapintottak valamire, a Revolut ma már félmillió magyar ügyféllel rendelkezik, és ez csak egy a számtalan itthon is elérhető külföldi szolgáltató közül. Ezek a szereplők az új technológia és a digitális bankolás jövőképével, ugyanakkor folyamatos veszteségtermelés mellett próbálták és még ma is próbálják nyereségtermelő üzleti modelljüket megtalálni, kialakítani. A McKinsey tanulmánya szerint amíg a Covid–19 előtt a legjobb nyugat-európai inkumbens bankok ügyfelenként 150–350 eurós profitot termeltek, addig a vezető nyugat-európai digitális pénzügyi szereplők jellemzően 30-40 eurós veszteséget könyveltek el.

Ráadásul nem zárható ki az sem, hogy a gyengébb szabályozás következtében egyszerűbb folyamatok és megoldások átcsábítják a hazai ügyfeleket a külföldi szolgáltatókhoz.

Magyarországon a bankok igyekeznek kiszorítani ezeket a fintech kihívókat, és próbálják belső finanszírozással és fejlesztéssel megvalósítani az átfogó digitalizációs lépéseket. Sőt, a bankok kerülik a fintech cégeknek mint ügyfeleknek nyújtott levelező banki vagy egyéb háttérszolgáltatások nyújtását is.

Nemcsak a bankszektor, hanem a befektetési szakma is jelentős változásokon megy keresztül.

A Deloitte tanulmánya szerint a 2060-ig tartó időszakban várhatóan mintegy 50 ezermilliárd dollár „száll” át egyik generációról a másikra, ami a történelem legnagyobb vagyonátruházása lesz.

Már most látszik, hogy a vagyont szerző fiatalabb generációk új technológiai alapon képzelik el a pénzük kezelését. A személyes interakcióról a digitális ügyfél-interakciókra helyeződik át a hangsúly az innovatív és intelligens megoldásokon, valamint a közösségi média felületein keresztül.

Ez egybeeshet a második világháború óta nem látott hosszúságú bikapiaci ciklus végével, amikor újra felértékelődhet a befektetési szakma igazi lényege: érteni a piachoz, és a szakértő legjobb tudása szerint, személyre szóló tanácsokkal segíteni az ügyfeleket hozam generálásában.

Mi lehet a megoldás? Banki területen a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol a kooperáció kultúrája történelmileg erősebb, ahol egy nagy szereplő egy nyitottabb modell mellett tette le a névjegyét, és keresik a közös fellépés lehetőségét a fintech szektor szereplőivel, ott hosszabb távon gyorsabban tudnak reagálni a folyamatosan változó technológiai és ügyféligényekre. A befektetési szolgáltatási tevékenységben pedig újfajta szabályozási hozzáállásra lenne szükség európai uniós és nemzeti szinten is, amely – amellett, hogy védi az ügyfeleket a „túlértékesítés” ellen – teret enged a személyre szabott szolgáltatásnak és a felelősségvállalással együtt járó tanácsadói attitűdnek.

Ezek alapján világos, hogy az előre vezető út a hagyományos bankok és befektetési szolgáltatók, valamint a fintech szereplők által nyújtott előnyök egyesítése:

a cél tehát megbízható, stabil, megfelelően szabályozott, ugyanakkor 21. századi ügyfélélményt nyújtó szolgáltatók kiépítése.

A jövő az ügyfélbázisok köré szerveződő digitális ökoszisztémáké, olyan platformoké, amelyeken az ügyfelek digitálisan érhetik el a személyre szabott pénzügyi megoldásokat.

Hatalmas kihívások előtt áll tehát a pénzügyi szakma Magyarországon, de ha sikerült megvalósítani a transzformációt, évtizedes lemaradást hozhat be.