Gondolhatnánk, nincs új a nap alatt – legalábbis ami a szokásos, a karácsony előtti időszakban a fogyasztóvédelmi hatóságok fókuszába kerülő termékköröket és ellenőrzéseket illeti. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Villamossági és Mechanikai Laboratóriuma ugyanúgy kiemelten ellenőrzi termékbiztonsági megfelelés szempontjából idén is a fényfüzéreket, karácsonyi dekorációs villamossági termékeket és gyermekjátékokat, mint tavaly, a bolti és az online értékesítések esetében is. Szankcióban viszont érkezik új: a büntetések idén szigorúbban is alakulhatnak. 

A 2021. július 16. napjától hatályos piacfelügyeleti EU-rendelet szerint, ha súlyosan veszélyes, vagyis a fogyasztók életére, egészségére komoly kockázatot hordozó terméket értékesítenek a vállalkozások, és nem teszik meg haladéktalanul az elvárt és szükséges korrekciós intézkedéseket – például nem állnak le a forgalmazással, nem intézkednek a termék visszahívása kapcsán –, akkor akár honlapblokkolással is szankcionálhatók.  

De nézzük a kockázatokat. Kezdjük a kicsikre leselkedő veszélyekkel: játékok vásárlásakor idén is fokozott körültekintés ajánlott, mert ahogyan arról az ITM egyik legutóbbi sajtótájékoztatójából értesülhettünk, az elemmel működő, villogó vagy világító játékok őszi ellenőrzésén a húszféle villogó figura, labda közül kilenc megbukott a laborvizsgálatokon. A könnyen eltávolítható villogóegység vagy az ütés, leejtés hatására kiszabaduló gombelemek véletlen lenyelésük esetén fulladást okozhatnak, míg a nem megfelelően zárt teleptartókból a ceruzaelemeket tudják a gyerekek könnyedén kipiszkálni – ezekre a vásárláskor nehezen vagy sehogyan sem észlelhető veszélyforrásokra érdemes tehát szülőként is kiemelten figyelni, „tesztelni” a játékot, még mielőtt a gyermek kezébe adjuk. 

Karácsonyi vásár, Vörösmarty tér, Budapest 2016. 11. 30-án.Fotó: Móricz-Sabján Simon

Ha pedig szeretteink egészségét szeretnénk idén karácsonykor ajándékkal támogatni, érdemes tartózkodni a neten beszerezhető, csodát ígérő termékektől.

Az ITM arra figyelmeztet, hogy sok a csaló a digitális térben, legyen szó kiemelt egészségjavulással, hosszú élettel, gyors fogyással vagy erőfeszítést nem igénylő nyelvtanulással kecsegtető ígéretekről. A csodát ígérő termékeket kínáló weboldalakat jellemzően a szürkezónában mozgó, fiktív cégek működtetik, ezért ha azt látjuk a weboldalon, hogy a kínált terméket csak utánvétellel vagy készpénzben lehet megvásárolni, és a 14 napon belüli elállási jogot sem biztosítják, sőt a cég az elérhetőségeit sem adja meg, és előtte-utána képekkel igyekszik kedvet csinálni a vásárláshoz, akkor inkább ne vegyük meg. 

Most legutóbb egy fél deciliteres kiszerelésű, akár a koronavírus elleni védekezésre vagy egyéb fertőzések legyőzésére is alkalmasnak mondott folyadékról állapította meg az ITM laborja, hogy nem varázsital, hanem lényegében sózott, ioncserélt víz. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított a honlapot üzemeltető vállalkozással szemben, ahogyan teszi azt minden esetben, amikor hivatalból vagy fogyasztói panaszbejelentés alapján észleli a fogyasztóvédelmi jogsértés alapos gyanúját. 

Az érintettek jó, ha tudják, hogy az ismételt elektronikus kereskedelmi jogsértésnél sem úszhatják meg a bírságot, amelynek minimuma kétszázezer forint. 

Termékbiztonsági hiányosság esetében – vagyis veszélyes termék forgalmazásakor – a multiknál kétmilliárd forint a bírságplafon. Nem véletlen, hogy a termékbiztonságot illető hatósági aggály esetén a forgalmazók általában haladéktalanul korrigálnak. Más kérdés, hogy a kormányhivatalokra mint az általános hatáskörben eljáró fogyasztóvédelmi hatóságokra nem jellemző a milliárdhoz közeli összegek kiszabása – ilyen magas bírságokat a fogyasztók védelmében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szokott kiróni, méghozzá a fogyasztókat megtévesztő vagy velük szemben agresszív kereskedelmi gyakorlatok, reklámok miatt. 

A karácsonyt megelőző szezon tipikus GVH-célpontjai a Black Friday-akciók és a szezonális leárazások. Ezek idén sem fogják elkerülni a GVH figyelmét. Számos jogszabályi elvárásnak kell megfelelni, és tetemes mennyiségű az úgynevezett kikristályosodott hatósági joggyakorlat is, amelyekre a szankciókat elkerülni kívánó vállalkozásoknak mindenképp figyelniük kell. 

Aki például nem szeretne tilalmazott csalogató vagy fogyasztót megtévesztő reklámot alkalmazni, jól teszi, ha a meghirdetett akció időtartamát alaposan megtervezi, és gondosan készletez – ami most, a koronavírus okozta járványhelyzetben nem is biztos, hogy egyszerű. Érdemes mellőzni a kamu, soha nem alkalmazott eredeti árak feltüntetését a leárazáskor, és körültekintően, a GVH irányadó joggyakorlatának pontos ismeretében használni a reklámokban az „akár” szót. Persze kevésbé érdekes, jól megszokott hatósági fókuszpontok is adódnak az adventi időszak előtt és alatt: a szabályszerű ár- és egységár-feltüntetés, nyugtaadás ellenőrzésére is számítaniuk kell a kereskedőknek a boltokban és a vásárokon.