Az egészségpénztári szolgáltatásokat az elmúlt 30 év tapasztalatai formálták. Közben több átalakuláson mentek át, ezek között voltak kisebbek és nagyobbak. Kezdetben például adómentesen elszámolhatók voltak az egészségpénztárban sporteszközök és rekreációs célú üdülések, de ezeket a lehetőségeket az Erzsébet-utalvány, majd a SZÉP-kártya megjelenése megszüntette, pedig népszerűek voltak a pénztári tagok körében.

2019-ben a munkáltatói hozzájárulások elszámolásának módja változott, ami miatt magasabb adózási kategóriába kerültek a munkáltató által teljesített egészségpénztári befizetések. Emiatt eltolódott az arány a befizetéseknél, míg korábban az egészségpénztárakhoz befolyt összeg nagyobb része származott munkáltatóktól, az arány ma már fordított. Jelenleg az egészségpénztári befizetések közel 80 százalékát a tagok befizetései jelentik.

Ahol visszaélésre volt mód, ott a jogalkotó szigorított, ahol nagyon eltért a felhasználás a szándéktól, ott szűkítettek a felhasználhatóságon.

 Ez a pénztárak evolúciójának része, de hiába jó a cél, a szigorú szabályok gyakran megnehezítik a lehetőségek hatékony kihasználását.

Az egészségpénztárak hiába léteznek hosszú ideje, sokan nem is tudnak róla, hogy mire és hogyan lehetne használni egy egészségszámlát. A tagok csupán 40 százaléka használja a számláját aktívan, és közülük is sokan csak gyógyszert vásárolnak és magánrendelésre járnak az ott tartott pénzükből.

Doctor,Examining,Patient's,Teeth,,Closeup.,Cosmetic,Dentistry
Fotó: Shutterstock

Az egészségpénztárak nagyon jól használhatók szemüvegvásárlásra vagy nagyobb fogorvosi beavatkozás esetén is, de ennél jóval többet tudnak. 2016 óta önsegélyező szolgáltatást is nyújtanak, így többé nem kell külön önsegélyező pénztárba belépnünk, ha születési vagy beiskolázási támogatást vennénk igénybe. Ezek a szolgáltatások a teljes életutat támogatják, és a pénztári befizetés után igényelhető 20 százalékos, legfeljebb 150 ezer forintos adó-visszatérítés révén sokat spórolhatunk.

Lehetnének az egészségpénztárak valamivel modernebbek?

Kezdjük rögtön az egészségpénztárba való belépéssel. A legtöbbnél le kell töltenünk a Belépési nyilatkozatot, majd kitöltve el kell postáznunk a pénztárnak. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény előírásai miatt az egészségpénztár köteles a tagjait azonosítani, így a Belépési nyilatkozathoz a személyes dokumentumaink másolatát is csatolnunk kell.

Manapság sokan környezettudatosak, így nem szívesen nyomtatnak. A legtöbb háztartásban nyomtató sincs, és postára is egyre kevesebben járnak. Papírkímélő megoldásként AVDH-hitelesítés után a legtöbb pénztárhoz elküldhetjük a dokumentumokat e-mailben is, de online belépési lehetőséget a jelenleg működő 12 egészségpénztárból csak négy biztosít. Ennek egyrészt a szigorú jogszabályi előírások és az erőforrásigény jelenti az akadályát.

Néhány szolgáltatásnál hasznos lenne, ha azok igazodnának a lakosság időközben megváltozott igényeihez.

Harminc évvel ezelőtt az iskolakezdéshez szükséges felszerelést elég volt augusztus végén beszerezni. Nyáron senki sem foglalkozott az iskolával, és egyébként sem volt szokás, hogy a szupermarketekben hónapokkal korábban megjelent a karácsonyi, húsvéti dekoráció, vagy elárasztották a pultokat a füzetek és ceruzák. Most, ha nem vásárolunk július elején, akkor augusztus végére rohanással, magasabb árakkal és kifosztott készletekkel szembesülünk.

Ehhez képest az egészségpénztáraknál elérhető Beiskolázási támogatás keretében csak a tanév kezdete előtt 15 nap, illetve a vége után 15 nap között kiállított számlákat számolhatjuk el. Pont a nyári szünet közepe esik ki, amikor sokan vásárolnának.

Van, ahol a szolgáltatás összege a probléma.

Az egészségpénztárból fizethetjük a lakáshitelünk egy részét is. Erre a minimálbér 15 százaléka a havi keret, azaz jelenleg 30 ezer forint. Ezzel is sokat nyerhetünk, de a jelenlegi lakásárak és hitelkamatok mellett már rég túl vagyunk a havi 60-70 ezer forintos hiteltörlesztőkön. Itt érdemes lenne megemelni a keretösszeget.

Ehhez hasonló az intézményi idősgondozás támogatása is, ahol a minimálnyugdíj összege a keretösszeg. Ez 28 500 forint, miközben az idősotthonokban havi több százezer is lehet a díj.

Máshol pedig a várakozási időn kellene elgondolkodni.

Önsegélyező szolgáltatásra a legalább 180 napos egyenleg használható. Ezt érdemes lenne átgondolni az előre nem látható eseményeknél. A szolgáltatást kérhetjük közeli hozzátartozó temetési költségeire is, holott egy haláleset pontos időpontját ritkán tudjuk fél évvel korábban.

Az egészségpénztár tehát hasznos, és az anyagi biztonságunkhoz is hozzájárul, de fontos, hogy előre tervezzünk. A legjobb pedig az volna, ha a jogalkotó is modernizálná a szolgáltatásokat.