Hosszú hónapokig húzódott a költségvetési szappanopera az USA-ban, míg május legvégén sikerült megegyezni a 31 400 milliárd dolláros adósságplafon kétéves felfüggesztéséről. Ennek köszönhetően, újra bocsáthat ki az USA Kincstára állampapírt annak érdekében, hogy a folyó kiadásokat fedezni tudja. Nagy szükség volt a megegyezésre, ugyanis május végére 49 milliárd dollár alá csökkent az amerikai kincstári számla egyenlege, ami az utóbbi 5 év átlagában 637 milliárd dolláron állt.
Mit jelentett pontosan az alacsony számlaegyenleg? 2023. június 5-én 100 milliárd dollárt jelentősen meghaladó kiadási kötelezettsége volt az USA kormányzatnak. Az alacsony kincstári számla egyenleggel az államcsőd egyedül úgy volt elkerülhető, hogy június 5-én összesen 173 milliárd dollár értékben bocsátottak ki 44-napos, 3- és 6-hónapos kincstárjegyeket. Az értékpapírok kibocsátásával a kincstári számla egyenlege emelkedett és lehetővé váltak a kifizetések. A kiélezett helyzetet jól jellemzi, hogy a rekord mértékű kincstárjegy kibocsátás ellenére két nappal később, június 7-én a kincstári számla egyenlege már újra csak 44,7 milliárd dollár volt. Vagyis, ha nem született volna meg az utolsó pillanatban a megegyezés és a forrásbevonás, valamely pénzügyi kötelezettségének nem tudott volna az USA Kincstára eleget tenni.
Miről szólt Joe Biden elnök és Kevin McCarthy, az Alsóház elnökének megegyezése, amit Fiskális Felelősségi Törvényként szavazott meg a parlament két háza? A legfontosabb, hogy ideiglenesen feloldották az felső korlátját, így további forrást vonhat be a Kincstár kötvénykibocsátással.
A megállapodás szerint 2025 első negyedévig korlát nélkül emelhető az adósság, ami azt jelenti, hogy a szokásostól eltérően nem egy fix összegig emelték az adósság lehetséges mértékét, hanem összeghatár nélkül időkorláthoz kötötték.
A konszenzus azonban feltételes, mert a védelmi költségek nélkül vett kiadásokat korlátozták 2024-re és 2025-re. Ami a legfontosabb, hogy a növekvő USA államadósság kapcsán hosszabb távú megoldást a megegyezés nem tartalmaz. A Kongresszusi Költségvetési Hivatal hosszú távú előrejelzése szerint az idei évi 5,3 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány 2,4 százalékos GDP-arányos kamatkiadással jár, ami 2033-ra 6,9 százalékos deficitre fog duzzadni 3,6 százalékos GDP-arányos kamatkiadások mellett. A jelenlegi 98 százalékos adósságráta eközben 118 százalékra fog gyarapodni.
A megegyezés és vele az adósságplafon eltörlése azt gondolhatnánk, hogy a veszélyek kiiktatását eredményezi. Meglepő módon a valódi pénzügyi kötéltánc az elkövetkező hónapokban köszönthet be.
A következő feladat ugyanis a kincstári számla biztonságos, többek szerint 1000 milliárd dollár környéki szintre való feltöltése.
Ez azt jelenti, hogy jelentős állampapír kibocsátásra lesz szükség, amit a piaci szereplőknek kell lejegyezni. Másképp fogalmazva, a pénzpiaci alapok, biztosítók és a bankok szabad likviditásuk egy jelentős részét az államnak adják kölcsön, hogy a költségvetésen keresztül az állam a kiadásait fedezni tudja.
És ezzel eljutottunk az USA gazdaságpolitikájának legkomplexebb rövidtávú kérdéséhez. Milyen lejáratú és ezáltal mely pénzügyi intézményeket célzó állampapírokat fog kibocsátani a Kincstár? Ez nagyon fontos a teljes hozamgörbe alakulása miatt, amit a Fed szigorítása erőteljesen felfelé tolt az utóbbi másfél évben. Idén márciusban láthattuk, hogy a hozamgörbe menedzselése azért is fontos, mert a bankok és más pénzügyi intézmények kamatkockázatot futnak és a rosszul kezelt kockázat könnyedén csődeseményhez vezethet. Emiatt kiemelt jelentőségű, hogy a Kincstár és a Fed együttműködése a pénzügyi stabilitást a legkevésbé veszélyeztesse. A Fed a magas miatt az államkötvény állományát leépíti és ebből nem tud könnyen visszafordulni.
Ezért most a kibocsátási szerkezet alakításában a Kincstáré a főszerep. A kulcskérdés, hogy mekkora lesz a kincstárjegyek és a kötvények aránya az új nettó kibocsátáson belül. Előbbi a pénzpiaci alapok fordított repo eszközben tartott felesleges likviditását, utóbbi a bankok a Fed tartalékszámláin elhelyezett likviditását érintheti negatívan. A likviditás kulcsfontosságú pénzügyi piaci mutató, ha makro- vagy mikroszinten elégtelen a likviditás, akkor gyorsan válsággóc alakulhat ki. A bankrendszer egészének likviditása emellett az utóbbi két évben erős korrelációt mutat az S&P500 amerikai tőzsdeindexekkel. Az utolsó adósságplafon emelést követő kincstári számla feltöltés 2021-ben 900 milliárd dollárral csökkentette a banki tartalékokat. Amennyiben a kötéltánc most is a banki tartalékok hasonló mértékű csökkenéséhez vezet, úgy a piaci feszültségek a következő két negyedévben visszatérhetnek az amerikai pénzügyi piacokon.
