Perekkel a fogyasztókért
Már a közeljövőben megemelkedhet azon perek száma, amelyeket a fogyasztók jól beazonosítható körét érő jogsértések megszüntetése, avagy a bekövetkezett jogsérelmek valódi orvoslása érdekében, ún. képviseleti keresetek révén a fogyasztóvédelmi törvény által arra feljogosított és – esetileg vagy általános jelleggel – kijelölt egyes szervezetek indíthatnak meg a hozzájuk érkező fogyasztói jelzések alapján.
Mert bizony megesik, hogy egy-egy vállalkozás magatartása, mulasztása nem csupán egyetlen, hanem akár több száz, több ezer fogyasztónak az általános érdekét sérti, vagy konkrét vagyoni jogsérelmet okoz nekik. Gondolhatunk olyan általános jogsérelemre, amikor a cégek elhallgatnak lényeges információt, mondjuk azáltal, hogy elmulasztják a jogszabály szerinti részletességgel biztosítani a fogyasztói tájékoztatásokat a weboldalukon, a használati útmutatóban, jótállási vagy egyéb termékdokumentációban stb. IIyennek tekinthető továbbá, amikor érvénytelen, ún. tisztességtelen általános szerződési feltétellel szerződnek, vagy megtévesztő kereskedelmi kommunikációval, esetleg pszichés nyomásgyakorlással, ún. sötét minták – például hamis visszaszámlálók, előre bejelölt négyzetek, alaptalanul sürgető üzenetek stb. – alkalmazásával veszik rá a vállalkozások a fogyasztókat nem kívánt vásárlásra, döntések meghozatalára online és offline egyaránt. Konkrét vagyoni érdekek sérülnek, amikor a fogyasztó minőségi kifogásának elintézéséért vagy a webshopból történt vásárlást követően a fogyasztó szabályosan gyakorolt elállási joga kapcsán utóbb adminisztrációs díjat számolnak fel, vagy az elmaradt rendezvény után a belépőjegy árát nem fizetik vissza, illetve a jelentős késéssel indult járat miatt a jogszabályban rögzített átalánykompenzációt nem fizetik ki, vagy nem kerül kijavításra vagy kicserélésre a gyári hibás és még jótállási határidőben megreklamált, használatra alkalmatlan termék stb.
A felhozható példák száma szinte végtelen, miközben idén nyáron izgalmas jogintézménnyel bővül a fogyasztóvédelmi jog, és válhat hatékonyabbá a közérdekű igényérvényesítés: a fogyasztók kollektív érdekei védelmére irányuló képviseleti keresetekről szóló 2020/1828-as EU-irányelv ugyanis jelentősen bővítette a kollektív keresetindítás alapjául szolgáló jogsértések körét, 66 olyan európai uniós irányelvet és rendeletet megjelölve, amelyek megsértése képviseleti kereset benyújtására adhat alapot.
Az említett irányelv miatt került módosításra a fogyasztóvédelmi törvényünk, amelynek a 2023. június 25. napjától hatályos rendelkezései révén a fogyasztókat érintő tömeges jogsértések vagy jogsérelmek, így az őket ért vagyoni károk megtérítése érdekében a korábbiakhoz képest eredményesebben léphetnek fel az arra a törvényben feljogosított vagy külön eljárással kijelölt egyes szervezetek.
Érdemes számolni azzal, hogy képviseleti kereset indításának a jogsértés bekövetkezésétől számított három éven túl azonban nincs helye, és konkrétan tizenhat, a törvény által feljogosított szerv – így a fővárosi székhelyű jogsértő vállalkozások esetében Budapest Főváros Kormányhivatala, míg a nem fővárosi székhelyűek esetében Pest Vármegye Kormányhivatala, az ügyész, a Gazdasági Versenyhivatal, az MNB, az Agrár, az Energiaügyi, az Építési és Közlekedési Minisztérium, a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Miniszterelnöki Kabinetiroda, az Energetikai és Közműszabályozási Hivatal, a Nébih, az NMHH, a NAIH, az OGYÉI és a Nemzeti Népegészségügyi Központ – jogosult képviseleti keresettel felperesként perindításra a polgári perrendtartás szabályai alapján illetékes törvényszéknél. Rajtuk kívül nonprofit szervezetek is dönthetnek úgy, hogy a fogyasztók érdekében perelnek: ez esetben 2023. június 25-ét követően egy erre rendelt formanyomtatványt kell kitöltve az Igazságügyi Minisztériumhoz benyújtaniuk. A kapcsolatos tudnivalókról több hasznos tájékoztató anyagot és az említett formanyomtatványt is publikálta a tárca a közelmúltban, érdemes tehát vállalkozásként és fogyasztóként is ellátogatni az Igazságügyi Minisztérium (IM) szakmai gondozásával működtetett, ún. Fogyasztóvédelmi Portálra.
Félreértés ne essék, tény, hogy az említett jogosultak saját elhatározásán, döntésén múlik, meglépik-e a perindítást az érintett fogyasztók érdekében: ebben viszont komoly segítség lehet, ha a károsult fogyasztók dokumentumokkal alátámasztva, saját kárukat számszerűsítve jelentik például a hatóságnál sérelmeiket, illetve ha minden olyan adatot a feljogosított szerv vagy külön kijelölési eljárás révén a fogyasztók kollektív érdekében keresetindításra jogosult szervezet részére megadnak, amely az érintett fogyasztói csoport beazonosítását elősegíti.
A fogyasztó saját maga közvetlenül nem nyújthat be bíróságon képviseleti keresetet, ugyanakkor az IM említett portálján és a feljogosított szervezetek honlapjain tájékozódhat az elindított perekről, azok állásáról.
Érdemes fogyasztóként tisztában lenni azzal, hogy pernyertesség esetében nagyjából kétféle forgatókönyv létezhet: ha a bíróság csak az adott jogsértés megszüntetésére kötelezi a vállalkozást az ítéletben, úgy ez alapján a fogyasztó csak az általa külön megindított perben tudja érvényesíteni a jogsértéssel összefüggő kár- vagy egyéb igényét. Ha azonban elmarasztalja is a vállalkozást a bíróság az ítéletben, és a fogyasztókkal szemben konkrétan teljesítésre is – például a termék kicserélésére, vételár vagy korábban alaptalanul megfizetett kötbér visszatérítésére, árleszállításra stb. – kötelezi, akkor viszont az érintett fogyasztói körhöz tartozó minden egyes fogyasztó igényét köteles a vállalkozás kielégíteni. Az utóbbi elmaradása esetében a fogyasztó kérheti az ítélet végrehajtását, vagyis amikor a vállalkozás az ítéletnek megfelelően önkéntesen nem teljesít a fogyasztók irányában.
Zárszóként annyit, hogy az új szabályozás jókora potenciált rejt, meglehetősen hatékony eszköz lehet a tömeges fogyasztóvédelmi jogsértések elleni, a korábbiaknál is eredményesebb küzdelemben és a bekövetkezett tömeges fogyasztói jogsérelmek orvoslásában. A fogyasztóvédelmi bírság tehát messze nem az egyetlen, amitől tartaniuk érdemes a vállalkozásoknak.
