Az interakció az innovatív fejlesztések motorja
A digitalizáció nem új keletű a reklámszakmában, az elmúlt évtizedben már az outdoor szektorban is egyre jelentősebb szerephez jut mint az innováció egyik meghatározó ága. Ugyanakkor Magyarországon a fejlődése lassabb, ami két okra vezethető vissza. Egyrészt az itteni reklámbüdzsék jelentősen kisebbek, mint ami Franciaországra vagy Angliára jellemző. Másrészt a városképet érintő jogszabályok sem kedveznek a kültéri digitális eszközök dinamikus terjedésének.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem szükséges feltétlenül digitális felület ahhoz, hogy egy utasváró interaktív legyen. Akár analóg, akár digitális eszközökről beszélünk, azokban a megoldásokban látunk több fantáziát, amelyek esetén hosszabb interakcióra van lehetőség a fogyasztókkal. Ma még az analóg megoldásoknak ugyanúgy helye van egy cég kommunikációs kampányaiban, mint a digitálisoknak, ráadásul Magyarországon leleményességgel és kreativitással jutunk el a minél érdekesebb és interaktívabb eredményekhez. Ezáltal sikeresen lehet elérni a célcsoportot, hatékonyan tudjuk átadni az üzeneteket.
Ezt bizonyítja legfrissebb reprezentatív kutatásunk is, amelyben a budapesti lakosság véleményét kérdeztük arról, hogy mitől élhető egy város, mennyit utaznak tömegközlekedéssel, mit csinálnak akkor, amikor buszra, villamosra vagy trolira várnak és mit gondolnak a reklámokról. Az eredmények nem csupán visszaigazolták a feltételezéseinket, hanem túl is szárnyalták azokat. Az nem meglepő, hogy a 18–29 éves korosztály 79 százaléka használ közösségi közlekedést, az viszont igen, hogy 10-ből 8-an meg is nézik a hirdetéseket ebben az életkorban, miközben ez az érték a teljes mintán (18 és 59 év között) csak 61 százalék volt. Sőt, minden második fiatal szereti az interaktív vagy full-branding megoldásokat is.
A felmérés arra is rávilágított, hogy a budapestiek átlagosan 60 percet utaznak, és többnyire kedvező véleménnyel vannak a közlekedés közbeni reklámokról. Ezek – minden második válaszadó szerint – színesítik a város képét.
Ami viszont kellemes meglepetés volt, hogy minden második budapesti értékelné, ha a tömegközlekedéssel és a várakozással eltöltött időt szórakoztatóbbá, érdekesebbé tennék számára. A legtöbben (50-50 százalék) színes, informatív plakátokat, illetőleg fotó- vagy plakátkiállítást látnának a legszívesebben a felületeken, míg a második helyen a zene zárt 49 százalékkal. Ettől csak 4 százalékponttal maradt el az olvasnivalók kategóriája.
A hiánypótló felmérésből az is kiderült, hogy a fővárosiak akkor érzik jól magukat a városukban, ha tisztaság van és könnyen eljutnak bárhová. Budapest legfőbb vonzerejének azt tartják, hogy minden van, minden elérhető és jó a tömegközlekedés. Utóbbit – a szolgáltatások és az emberek sokszínűségével egyetemben – a város élhetőségében is meghatározó jelentőségűnek ítélik. Természetesen nem maradtak adósak a kritikai észrevételekkel sem: a válaszadók leginkább a kosszal, a tömeggel, a rossz levegővel és az emberek magatartásával szemben fogalmaztak meg ellenérzéseket.
A kellően kreatív, interaktív és figyelemfelkeltő outdoor eszközök kinőtték az egyszerű reklámmegoldás kategóriát: képesek emlékezetessé tenni a gondosan kitalált és megkomponált tartalmakat, megszólítva egy kiemelt célcsoportot, a mobilis városi fiatalokat.
