Így rendezhető a föld minőségi besorolása

A termőföld stratégiai jelentőségét a világ egyetlen országában sem kérdőjelezik meg, ami kifejezetten igaz Magyarországon, ahol a mezőgazdaságnak mindig is komoly szerepe volt az ország gazdaságában. Ennek megfelelően Európa egyik legszigorúbb földtörvénye a miénk, emellett részletes szabályok vonatkoznak a termőföld minőségi védelmére is.

Mit mutat az aranykorona érték?

Egy földterület hivatalos minőségét az aranykorona érték illetve a minőségi osztály mutatja meg a tulajdoni lapon, de tudni kell, hogy a kettőnek más és más az alapja. Az aranykorona rendszert még az Osztrák-Magyar Monarchia fennállása alatt, közel 150 évvel ezelőtt vezették be, érdemi felülvizsgálatára pedig legutóbb 1913-ban került sor. Bevezetésének indoka az volt, hogy a földadó beszedésénél a megtermelt jövedelmet vették figyelembe, ehhez viszont egységes értékelési rendszerre volt szükség. A termőföld minősége mellett ezért figyelembe vették például az adott területen érvényes piaci árakat, az útviszonyokat, sőt még a napszámosbéreket is.

Mit mutat a föld minőségi osztálya?

Természetesen egy idő után ezek az adatok javarészt elavulttá váltak, ezért szükség volt egy sokkal aktuálisabb mérőszámra is. Ezt szolgálja a föld minőségi osztályba sorozása, amely helyszíni vizsgálattal történik, maximum 100 cm mélységű talajvizsgálattal. Megállapítják a talaj mechanikai összetételét és szerkezetét, de figyelembe veszik a terület vízgazdálkodási tulajdonságait és domborzati adottságait is. Ez alapján 1-től 8-ig osztályozzák az adott területet, ahol minél alacsonyabb az osztály, annál jobb minőségű a terület. A besorolásnak természetesen összetett szabályai vannak (ennek része például a községi mintatér vagy a becslőjárás kifejezés is).

Hol van jelentősége a minőségi besorolásnak?

A földminőség nem csak egy földvásárlás során bír jelentőséggel, hanem például a haszonbérleti díjaknál is, de legfontosabb szerepe egyértelműen a művelésből való kivonás engedélyezésénél van.

A legfontosabbak:

• A haszonbérleti díjat sok esetben aranykorona alapon határozzák meg (erről részletesen itt olvashatnak)
• Az állami földek használatáért aranykorona alapon kell megfizetni a földhasználati díjat, ez a jelenlegi szabályok alapján 2500 Ft/aranykorona, de minden szerződésre a létrejötte időpontjában hatályos szabályokat kell [2010. évi LXXXVII. tv. 18. § (7) bek.]
• Egy új szabály alapján a nemzeti parki területek használatát az eddigi bérlő akár 25 évre is megszerezheti, ilyenkor a bérleti díj alapját szintén AK alapon határozzák meg, de a fizetendő díjra felső plafont alkalmazva [2/2023. AM utasítás]
• Egy termőföld művelésből való kivonására főszabály szerint az átlagosnál gyengébb minőségű föld esetén van lehetőség.

Mit tekintünk átlagos minőségű területnek?

Ennek meghatározása települési szinten történik, melynek során alapul veszik az adott település azonos művelési ágú termőföldjeinek 1 hektárra vetített aranykorona-értékeit és ebből húznak egy átlagot. Amennyiben az adott terület minősítése ezt az átlagot nem éri el, úgy gyengébb minőségű termőföldről beszélünk.

[2007. évi CXXIX. törvény 2. § 1. pont]

Vannak esetek, amikor az átlagosnál jobb minőségű termőföldet is igénybe lehet venni, például:

• a meglévő létesítmény bővítéséhez, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítéséhez;
• a bányaüzemhez és a természeti kincsek kitermeléséhez szükséges egyéb létesítményhez;
• a beruházási célterületté nyilvánított terület esetén;
• a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás esetében (ha annak megvalósítása más helyen vagy más nyomvonalon nem lehetséges)
• kis teljesítményű erőmű létesítéséhez (a betáplálásra alkalmas villamosenergia-elosztói hálózat 1000 méteres közvetlen környezetében)
• mezőgazdasági épület vagy berendezés létesítéséhez (erről lásd cikkünket)

[2007. évi CXXIX. törvény 11. § (3) bek.]

A következő részben arról lesz szó, hogy miként módosítható a föld minőségi besorolása és ki indíthatja meg ezt az eljárást.