Oroszország: kiszolgáltatott országból mára vezető exportőr

Ha a világ nagy mezőgazdaságairól szóló cikksorozatunkat tíz évvel ezelőtt készítettük volna, akkor Oroszország még egészen biztos nem szerepelt volna a felsorolásban. A Szovjetunió összeomlását követően ugyanis a termelés drámaian visszaesett, és Oroszország – óriási területei ellenére – nagymértékű élelmiszer-importőr lett. 2014 után az uniós szankciók hatására azonban az addigi importőr ország rövid idő alatt jelentős forrásokat csoportosított át az ágazatba, és néhány év alatt a világ legnagyobb búzaexportőrévé nőtte ki magát. Az elmúlt években az orosz agrárium azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy jelentős piacokat vett el Ukrajnától a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, nagypolitikai szintre emelve a gabonaszállítmányok ügyét.

A klímaváltozás nagy nyertese lehet Oroszországban az agrárium

Oroszország a világ legnagyobb kiterjedésű országa, ám a művelésben lévő földek „csupán” alig 10 százalékát teszik ki az ország összterületének (ám ez is közel 200 millió hektárt jelent). A mezőgazdaság elsősorban az Ukrajnával szomszédos részekre koncentrálódik, ezek viszont minőségüket tekintve a legjobb csernozjom talajok közé sorolhatók. A FAO adatai szerint az ország már most is közel kétmilliárd embert tudna ellátni, sőt a termelési zónák északabbra tolódásával az orosz mezőgazdaság nagy nyertese lehet a klímaváltozásnak. A várakozások szerint azonban nem csak a művelésre alkalmas területek nőnek majd, hanem a jéggel borított északi területek is egyre inkább hajózhatóvá válnak, jelentős kereskedelmi előnyökhöz juttatva Oroszországot. Nem véletlen, hogy már ma is Oroszországé a világ legnagyobb jégtörő flottája.

A nagy agrárholdingok pörgetik a kibocsátást

Oroszország mezőgazdaságában jelentős szerepe van az állami szférának, sokszor nehezen kibogozható politikai és gazdasági összefonódásokkal a magántulajdonú cégekkel. Az elmúlt két évtizedben az orosz mezőgazdaság intenzív modernizáción ment keresztül, a növekedés motorjai pedig a nagy agrárholdingok voltak. Tény, hogy a nagy cégek tulajdonában lévő földterület tíz év alatt a duplájára nőtt, és az ágazat kibocsátásának döntő többségét is ők adják: a Miratorg nevű cég (amely egyben a legnagyobb sertéshús-kibocsátó is) több mint 1 millió hektár fölötti területtel rendelkezik, de a Prodimex nagyvállalat sem marad el sokkal a maga 900 ezer hektárjával (összehasonlításul: Magyarország legnagyobb megyéje, Bács-Kiskun 844 ezer hektár). Az EcoNiva APK az elmúlt években szintén jelentős növekedést mutatott mezőgazdasági földterületeinek volumenében, több mint 600 ezer hektáron gazdálkodva. 

Mi fűtötte ezt az óriási fellendülést?

Az orosz politikát mindig is foglalkoztatta az ország élelmiszerpiaci kiszolgáltatottsága, az importfüggőségnek pedig ékes példája volt az USA-ból érkező „Bush-csirke” (amerikai fagyasztott csirke). A 90-es években a vidék elnéptelenedett, a mezőgazdasági munkaerő lecsökkent. A változást a Krím annektálása miatti nyugati szankciók indították el, hiszen Oroszország ekkor maga is embargót vezetett be számos élelmiszerre (többek között a magyar húsárukra is), egyúttal pedig célul tűzve ki az önellátás elérését. A többi pedig már történelem: egy évtized alatt Oroszország a világ vezető búzaexportőrévé vált, napraforgóból már meghaladják az ukránok kibocsátását is, baromfiból és sertéshúsból pedig az önellátás mellett már exportra is termelnek. 

Az orosz kormány pénzügyi beavatkozásokkal támogatja az ágazatot, amelyben kulcsszerepet játszik a 2000-ben létrehozott állami tulajdonú Rosszelkozbank mezőgazdasági bank. A fejlesztések eredményeként az orosz mezőgazdasági termékek külföldi értékesítése ma már meghaladja a fegyvereladások értékét is.

Külkereskedelem: a nagypolitika szolgálatában

Oroszország a világ vezető búzaexportőre, hiszen a 2023/24-es termelési évben több mint 50 millió tonna búzát exportált (összehasonlításul: Magyarország össztermelése 5 millió tonna volt tavaly). Az orosz–ukrán háború kitörését követően exportjuk döntő többségét átirányították új piacokra, növelve az ázsiai, afrikai és latin-amerikai szállításokat, Kína pedig ezzel párhuzamosan az első öt legnagyobb importőr közé került az orosz gabona tekintetében. Hozzá kell tenni azt is, hogy gyakran nyomott áron, politikai célzattal is szerezték meg ezeket az új piacokat – sokszor nem mástól, mint Ukrajnától. 

A tejtermékek piacán is hasonló tendenciákat figyelhetünk meg, jelentősen növekedett az export olyan országokba, mint Algéria, Egyiptom és Szaúd-Arábia. A közel-keleti arab monarchiák ráadásul minden téren egyre szorosabb kapcsolatot építenek ki az oroszokkal: Szaúd-Arábia 81 millió dollárral, az Egyesült Arab Emírségek pedig 10 millió dollárral növelte vásárlásait az orosz baromfihúsból. Végezetül ne feledkezzünk el a nélkülözhetetlen orosz műtrágyáról se, hiszen az előállított műtrágyák mintegy 70 százalékát exportálják. A műtrágyagyártás felfuttatását a kieső európai piacok miatti gázfeleslegek feldolgozása is erősen kényszeríti, ami így feldolgozva könnyebben exportálható.

A háború azonban a mezőgazdaságban is érezteti a hatását

Az orosz mezőgazdasági szektor a legsúlyosabb munkaerőhiánnyal küzd a második világháború óta. Az általános népességcsökkenés és a hadseregben kifizetett magasabb bérek miatt a gazdaságok nehezen tudják a munkaerőt megtartani. 

Komoly gazdasági bajokat jelez az is, hogy a kombájnok és a traktorok gyártásának volumene tavaly jelentős visszaesett, a hazai gépgyártás ugyanis a hadiipari célokra állt át. Az sem segítette a helyzetet, hogy az orosz központi bank tovább emelte az irányadó kamatlábat, drágítva ezzel a hiteleket, ami további nyomást gyakorolt a vállalkozásokra. Jelentős drágulás történt a csomagolóanyagok árában is, vetőmagból pedig egyre nehezebben jutnak hozzá a minőségi, nyugati fajtákhoz. 

Oroszország azonban óriási belső tartalékokkal rendelkezik a mezőgazdaságban is, olcsó műtrágyával és a frissen művelésbe állított szibériai területekkel várhatóan tovább növelik a világ élelmezésében betöltött szerepüket. Mindezt úgy, hogy a 2000-es évek elején még gyakorlatilag minden termékből behozatalra szorultak…