Új kihívások a bankszektorban

Elemzés | Vélemény

A 2008-as gazdasági válság alapjaiban alakította át a bankok szabályozási környezetét, ám az új digitális szereplők megjelenése további, a korábbiaktól eltérő kihívások elé állítja a jogalkotót és a felügyeleti hatóságokat. Bár a fintech és bigtech cégek globális terjeszkedése ösztönzi a bankok közötti digitalizációs versenyt, működésüket egyelőre nem kötik ugyanolyan szigorú szabályok, mint a pénzintézeteket. Ez egyszerre jelent digitalizációs versenyhátrányt a bankoknak, valamint az átlátható, prudens működést veszélyeztető kockázatot a teljes pénzügyi szektornak.

A pénz- és tőkepiac működését meghatározó szabályozói környezet változását a legtöbb esetben valamiféle válság, valamilyen már meglévő, érezhető kihívás kényszeríti ki. A 2008-as válság áthúzódó következményei például globálisan hatottak a bankszektorra, ami a szabályozási környezet és a felügyeleti keretek szigorítását vonta maga után.

A reguláció – véleményem szerint helyesen – lényegesen erősebb lett: a nemzetközi szabályozói lépések mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is új makroprudenciális mutatókat alkotott, felülvizsgálta a felügyeleti működés alapjait, az adósságfék-szabályozással pedig új keretek közé helyezte a hitelezési folyamatokat.

Több év távlatából visszatekintve a szigorú, de átgondolt szabályozás a bankok és az ügyfelek szempontjából egyaránt pozitívan értékelhető. Elmondható, hogy a 2008-as válság óta a bankszektor mellett a felügyeleti szervek és a jogalkotó működése is átalakult: az „utókövető” szabályozás és felügyelet helyett előtérbe került a folyamatos, valós idejű felügyelés, és a szabályozás fókuszába a válságok kialakulásának megelőzése került.

Fotó: Shutterstock

A jelent és a közeljövőt vizsgálva úgy ítélem meg, hogy a fintech és bigtech cégek megjelenésével a szabályozó hatóságoknak egy korábban nem tapasztalt, komplex kockázatra kell gyors és megnyugtató megoldást találniuk. Mivel ezekre a cégekre dinamikus növekedés jellemző, ezért várhatóan a szabályozási hiányosságokból eredő kockázatok is hasonló tempóban eszkalálódnak majd.

Bár a bankok közötti versenynek és a pénzpiac digitális fejlődésének jót tesz az új digitális szereplők megjelenése – hiszen a verseny a szabályozott keretek között működő, hagyományos banki szolgáltatókat is folyamatos fejlődésre és fejlesztésre ösztönzi –, ugyanakkor számos kockázatot hordoz, hogy ezeknek a vállalatoknak a pénzügyi tevékenysége egyelőre nincs megfelelően szabályozva. Amellett, hogy a szabályozási egyenlőtlenségek – például a digitális szolgáltatók tranzakciósilleték-mentessége – versenyhátrányt okoznak a bankoknak, az adatvédelmi, pénzmosási, betétvédelmi és fogyasztóvédelmi kockázatok szintén jelentősek.

A fentiek miatt a Magyar Bankszövetség nemrég publikált 22 pontos digitalizációs javaslatcsomagjának központi elemét képezi az azonos tevékenység, azonos szabályozás alapelv érvényesítése, amelynek fontosságára a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) is rámutatott 2019-es jelentésében. A versenyképes, kockázatmentes digitalizáció egyik alapfeltétele, hogy a bankokra vonatkozó adatvédelmi, fogyasztóvédelmi és gazdaságvédelmi szabályok minden piaci szereplőre azonos mértékben vonatkozzanak. Ha ugyanis lazább lesz a szabályozás a fintech-bigtech irányban, mint a bankoknál, akkor a folyamat csak egyenlőtlen versenyfeltételek és a megengedhetőnél nagyobb ügyféloldali kockázatok mellett tud megvalósulni. Ilyenformán tehát vagy a fintech és bigtech cégek tevékenységének szabályozatlanságát kell a bankok szabályozottságához igazítani, vagy ha indokolatlan a szigor, akkor a banki oldalon kell lazítani a szabályozáson.

A bankszakma joggal bízik abban, hogy a jogalkotókkal közösen már az előtt fel lehet térképezni és kezelni is lehet a fintech és a bigtech cégek kevésbé szabályozott működéséből eredő kockázatokat, mielőtt a válság első jelei feltűnnének, az első botrányok kirobbannának.

Ezért szorgalmazzuk a javaslatcsomagban, hogy már most mérjük fel, melyik szolgáltatás mekkora kockázatot hordoz, milyen fékek beépítését javasoljuk, milyen garanciákat kell vállalniuk az új szolgáltatóknak. Utólagosan ugyanis már nagyon nehéz lesz kontrollálni ezeket a folyamatokat, és helyrehozni az esetleges károkat. Bizakodásra ad okot, hogy a Pénzügyminisztérium mellett az Igazságügyi Minisztérium és az MNB is kiemelten foglalkozik ezzel a kérdéssel.

És hogy mit hoz a jövő a lakossági hitelezés terén? Ma már nem kérdés, hogy az egész bankszektor sikerességét alapjaiban meghatározza, hogy a hitelintézetek milyen válaszokat adnak a digitalizáció kihívásaira. A magyar bankszektor digitalizáció iránti elkötelezettségét jelzi, hogy számos intézmény hozott létre saját innovációs központot, illetve számos sikeres partneri együttműködés alakult ki bankok és fintech cégek között.

Gyorsan terjednek a digitális banki szolgáltatásokat támogató mobilapplikációk, és egyre több bank kínál end-to-end online szolgáltatásokat az ügyfeleinek.

A Magyar Bankszövetség digitalizációs javaslatcsomagjának előkészítésekor a banki folyamatok teljes spektrumát vizsgáltuk, olyan megközelítéssel, hogy az ügyfelek a lehető legtöbb területen kézzelfogható pozitív változásokkal találkozhassanak. Ezek között például valódi áttörést jelentene, ha az ingatlanhitelezés az elejétől a végéig digitális lenne. Ehhez a folyamat több lépése már ma is digitalizálva van, ám az ügyfelek több esetben továbbra is időigényes papíralapú ügyintézéssel szembesülnek. A bankszövetség a digitalizációs javaslataival fel akarja hívni a figyelmet a még meglévő jogszabályi akadályokra, továbbá az e-ügyintézési törvényben és a digitális ügyintézési pontok összekapcsolásában rejlő lehetőségek minél hatékonyabb kihasználására.

A javaslatok köre korántsem teljes, ám úgy gondoljuk, hogy megvalósításuk esetén a nemzetközi összehasonlításban is ritka digitális lakáshitelezési folyamat kialakítása mellett a hazai bankszektor versenyképességének javításához és a banki szolgáltatások fejlesztéséhez is hozzájárulhatnak.
Ön mit gondol erről? Mondja el véleményét!

Milliárdokba kerül az 550 hektár új erdő

A Vidékfejlesztési Program 12 felhívással, közel 106 milliárd forinttal segíti az erdőgazdálkodást – mondta Kis Miklós vidékfejlesztésért felelős államtitkár a Világgazdaságnak.

Már több mint kétezren a milliárdosok elit klubjában

Bár tavaly volt némi visszaesés, a világ milliárdosainak száma folyamatosan növekszik.
Világgazdaság Piactér