EU-fellépés a pénzmosás ellen

A pénzmosás elleni uniós fellépés jelentőségét hangsúlyozandó először fordult elő, hogy együttes ülést tartott a pénz- és az igazságügyminiszteri tanács. Az elfogadott egyezség szerint a tagállamok hatályon kívül helyeznek banktitokra vonatkozó rendelkezéseket, ha bűncselekmény alapos gyanúja miatti nyomozás ezt indokolttá teszi. További intézkedésként lehetővé teszik a gazdasági bűncselekeményekből származó összegek lefoglalását, kiterjesztik a formálódó uniós rendőrség, az Europol hatáskörét, és megerősítik az unió igazságügyi szervei közötti információcsere intézményi alapjait. A súlyos gazdasági bűncselekmények esetében a minimális büntetési tételt négy évre emelik, és a pénzmosás tényállását a kábítószer-kereskedelmen kívül a pénzügyi visszaélések szélesebb körére is kiterjesztik.



A szabályozás egyik pontjaként a tagállamok összehangolt módon járnának el az úgynevezett adóparadicsomokkal szemben, ha azok megtagadják az együttműködést a fejlett ipari államokkal. E pont szerint az OECD által még hónapokkal ezelőtt megnevezett 35 különleges státusú terület közül 15-tel szemben kellene fellépni. Ennek az elhatározásnak az érvényesítése azonban valószínűleg nehézségekbe fog ütközni, mert -- mint a Financial Times írja -- az úgynevezett adóparadicsomok mellett lépett fel váratlanul a Brit Nemzetközösség szervezete. Ez utóbbi -- melynek tagjai között olyan fontos OECD-államok találhatók, mint Kanada, Ausztrália, Új-Zéland és maga Nagy-Britannia -- azért bírálta az ezen államok elleni fellépést, mert a kampány a világ legkisebb és gazdasági erőforrásoknak leginkább híján lévő földrajzi egységek ellen irányul.

Nehézségek az adóparadicsomok szankcionálásában A pénzmosás elleni szigorú törvényalkotási tervet fogadtak el az EU pénzügy- és igazságügyminiszterei Luxembourgban. Az uniós törekvésekkel ellentétben váratlanul konfliktusok támadtak a gazdasági bűnözés visszaszorítására indított OECD-program végrehajtásában. VG-összeállítás-->