A tervezett adóreform keretében a kormány 35-ről 20 százalékra szállítaná le a vállalati nyereségadót, amit a bankok is helyeselnek. Elutasítják viszont, hogy ennek fejében eltörölnek egy korábbi kedvezményt, amelynek nyomán a vállalatok levonhattak a adójukból egy "tőkevédelmi" hányadot. A szóban forgó könnyítésnek az volt a célja, hogy megelőzzék a társaságok értékének az infláció miatti erodálódását. További kritikák célpontjává vált a tőkejövedelmek utáni 15 százalékos forrásadó terve.
A Privredna Banka Zagreb vezetője azért bírálta ezeken a pontokon a kormány tervét, mert azzal ellentétbe állítaná az adóreformot a gazdaságpolitika főbb céljaival, mindenekelőtt a növekedés élénkítésének és a foglalkoztatás javításának szándékával. A szakember azzal is érvelt, hogy a vállalati nyereség-, illetve a személyi jövedelmek utáni adó az állami bevételeknek eleve csak töredékét teszi ki. Egy további észrevétel szerint az adócsökkentést kísérő egyéb, nagyszámú kiegészítő intézkedéssel a kormány valójában növelné az adóalapot, amivel éppen elriasztana befektetőket.
A HUB pénzintézet vezetője azt tette szóvá, hogy a kormány különadóval sújtaná a külföldről felvett hiteleket, illetve az igénybe veendő tanácsadói szolgáltatásokat. Ezzel egyrészt -- hangzik az érvelés -- szinte automatikusan emelkednének a belföldi bankok által felszámított kamatok, a szakértői tanácsadások megdrágításával pedig lassulna a szakértelem és a know-how beáramlása.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.