Ingyenes perek, nagy kiadások

Az igazságügyi tárca tervezi a bírósági eljárásra vonatkozó költségmentességi szabályok felülvizsgálatát -- közölte a Világgazdaság érdeklődésére Gadó Gábor helyettes államtitkár. Ebben feltételezhetően górcső alá kerülnek az ingyenes jogi képviselet rendelkezései, díjai csakúgy, mint az illetékkedvezményekkel kapcsolatos passzusok. Mint mondta, a munka előkészítéseként a tárca már végzett egy felmérést.
Más forrásokból a Világgazdaság úgy tudja: bár az Országos Igazságszolgáltatási Tanács határozata nyomán tartott minisztériumi adatgyűjtés csak részlegesnek tekinthető, azért jelzi azt: a kedvezmények jelentős költségekkel terhelik a bíróságokat, illetve bevételkiesést okoznak az államkasszának.
A vizsgálat három hónapos időszakra, a főváros, valamint négy megyei bíróság területére, kevés híján 11 500 ügyre terjedt ki. A helyi és a munkaügyi bíróságokon például a csaknem 1500 tárgyi -- azaz a felek anyagi helyzetétől független, jogszabályban meghatározott ügyre kiterjedő -- költségmentességet élvező perben az állam, illetve az igazságszolgáltató fórum által viselt kiadás meghaladta a 35,7 millió forintot. A költségek 90 százalékát az illetékek tették ki, tehát mintegy 32 millió forint nem folyt be az államkincstárba. A személyes -- a kérelmező szociális körülményeire tekintettel megadott --, 700 felet érintő, költségmentesség 19 millió forint volt, amelynek 90 százalékát ugyancsak illetékek alkották. A megyei bíróságokon egyebek közt 156 volt azoknak az első fokon tárgyalt ügyeknek a száma, amelyekben az illetéktörvény alapján személyes illetékmentességben részesült az állam, önkormányzat, költségvetési szerv, vagy az ÁPV Rt. A le nem rótt illeték összege 8 millió forintot tett ki.
Egyes megítélések szerint ma bárki bármikor ingyenesen pereskedhet. A szabályok ugyanis nem teszik lehetővé, hogy kizárólag az részesüljön kedvezményben, aki arra rászorul. Ha valóban a rászorultság lenne a mérce -- állítják --, úgy elejét venné az alaptalan kiadásoknak, és elősegítené a bíróság előtti egyezségeket is. Így azonban szinte mindennapos eset, hogy "minimálbéres" -- amúgy tekintélyes jövedelmű -- vállalkozók élveznek költségmentességet. Gyakori az is, hogy néhány négyzetméterért folyik birtokvita kisnyugdíjasok között, akiket -- vitathatatlanul -- megillet a kedvezmény. Ám ezek a perek évekig eltarthatnak, miközben -- az újabb és újabb szakértői közreműködés miatt -- gyarapodnak a bíróság terhei.
Költségmentesség esetén ugyanis a bíróság fizet az ügyfél helyett, és különösen a kirendelt szakértők díjazása miatt emelkedhetnek magasra kiadásai. Még akkor is, ha a szakértői díjak elmaradnak a kívánatostól. Tavaly például -- mint azt a Világgazdaság megírta -- csaknem félmilliárd forintot fordítottak az igazságszolgáltató fórumok az eljárásokban részt vevő szakértők fizetségére. Ugyanakkor a kirendelt védők tevékenysége 91 millió, a pártfogó ügyvédi munka 2,6 millió forinttal terhelte a bírósági büdzsét. Azért csak ily -- a szakértői díjakhoz képest -- csekély összegekkel, mert a kirendelt védők, illetve pártfogó ügyvédek fizetsége már-már tarthatatlanul alacsony, amelyért -- vélekednek a szakemberek -- aligha várható el színvonalas jogi képviselet.
Vannak, akik szorgalmazzák az illetékmentességben részesülők körének megszűrését. Nézeteik szerint az illetéktörvény alaptalanul ad mentességet, illetőleg kedvezményt többféle ügyre és megannyi szervnek, testületnek, társaságnak, azzal érvelvén: ma már sok esetben nem érvényesül az a gyakorlat, miszerint az állam egyik zsebéből a másikba tenné a pénzt. Egyáltalán nem mindegy, hogy az hova kerül.
Ismét mások úgy látják: a jogalkalmazón is múlik, hogyan érvényesülnek a költségmentesség szabályai. A kedvezmények szűkítésének ésszerűségi, indokoltsági határaira figyelmeztetve pedig hangsúlyozzák: a kedvezmények azt szolgálják, hogy az állampolgár hozzáférjen a jogérvényesítéshez, amelyre nemzetközi egyezmény is kötelezi Magyarországot.