Könnyűszerrel kitehető kereskedők

Aggasztónak tartják az önkormányzati tulajdonban lévő üzlethelyiségek bérlői, hogy indoklás és cserehelyiség biztosítása nélkül bonthatók fel 2003 után a nem lakáscélú ingatlanokra 1994 előtt kötött bérleti szerződések, míg az 1994 után létrejött megállapodások esetében öt év a moratórium. A lakástörvény szerint a helyhatóságok akkor is felmondhatnak a bérlőknek, ha azok valamennyi szerződéses kötelezettségüknek maradéktalanul eleget tesznek -- fejtette ki a Világgazdaságnak Hidasi Gábor, a Helyiségbérlők Egyesületének elnöke.
A kis- és középvállalkozások üzleteik kialakításához jelentős tőkét fektettek be. Ez elveszik, ha az önkormányzatok nem kártalanítják a bérlőket -- mutatott rá Hidasi. Az egyesület elnöke elmondta: szeretnék elérni, hogy az Országgyűlés módosítsa a törvényt, s a bérlőknek cserehelyiség nélkül ne lehessen felmondani.
Budapest V. kerületének önkormányzata még nem foglalkozott azzal, hogy fel kíván-e bontani helyiségbérleti szerződéseket 2003 után -- tájékoztatta lapunkat a polgármesteri hivatal vagyongazdálkodási osztályának vezetője. Lőrincz Mihály kifejtette: a kerület tulajdonában lévő 3400 üzlethelyiség bérlői közül mintegy 400-an irreálisan alacsony bérleti díjat fizetnek. Ennek ellenére arról sincs döntés, hogy ezekkel a bérlőkkel mi legyen 2004-től.
Ha a bérlő vitatja az önkormányzat által kért bérleti díj mértékét, fel lehet majd bontani szerződését ahelyett, hogy bíróság elé kellene vinni a kérdést -- hangsúlyozta Hidasi Gábor. A törvény így gyakorlatilag azt is lehetővé teszi, hogy az önkormányzat felmondjon, ha a fennálló bérleti díjnál jobb ajánlatot kap, vagy egyéb érdeke fűződik ahhoz, hogy egy új bérlő költözzön a helyiségbe.
Valóban meglesz a lehetőség, hogy az önkormányzatok kártalanítás nélkül felbontsák a bérleti szerződéseket -- mondta Lőrincz. Az is tény, hogy egy szabad helyiségért többet is kaphat az önkormányzat, mint a vonatkozó rendeletében meghatározott összeg. Az V. kerületben az üres üzletekre ma már versenytárgyalást írnak ki. Az önkormányzatnak sem érdeke azonban, hogy felmondjon a szerződéses kötelezettségüknek eleget tevő bérlőknek -- jelentette ki az osztályvezető.
A tízéves moratórium miatt a helyhatóságok nem csak felbontani nem tudják az 1994 előtti megállapodásokat, de a bérlő beleegyezése nélkül módosítani sem. Az V. kerületben mintegy 400 bérlő nem fogadta el az önkormányzat 1995-ben megalkotott rendelete alapján megállapított bérleti díjakat. Lőrincz Mihály elmondta: vannak olyanok, akik még a 60-as, 70-es években megszabott árat fizetik, négyzetméterenként mindössze 800-1200 forintot évente. Az 1996-től érvényes bérleti díj -- az üzlet tevékenységétől, illetve a kerületen belüli elhelyezkedésétől függően -- egy évre négyzetméterenként 6500 és 32 ezer forint között van. Ezek az árak is jóval alacsonyabbak, mint a szabadpiaci díjak.
Lapunk úgy értesült, a belvárosi önkormányzatok közül a VI. kerületben most folyik a helyiségbérletekkel kapcsolatos koncepció kidolgozása, s várhatóan november 30-án kerül a képviselő-testület elé. A VII. kerületi önkormányzat helyiséggazdálkodási irodája arról tájékoztatott, hogy csak akkor mondanak fel bérlőiknek, ha azok nem fizetnek, vagy továbbadják az ingatlant, míg a IX. kerület például még egyáltalán nem foglalkozott a kérdéssel.