Nem valós az építési engedélyek száma

Az idén sem fogy el a Pénzügyminisztérium (PM) kezelésében lévő lakáscélú előirányzat. Az árvízi átcsoportosítások és a gazdasági tárcának bérlakásprogramra átutalt 6,5 milliárd forint után 60 milliárd maradt a keretben. Ebből október végéig 38 milliárdot költöttek el. Így szinte biztos, hogy ismét marad mintegy tízmilliárd forint, amit nem használnak fel. Ennyivel kevesebb lesz az államadósság -- jegyezte meg a pénz sorsával kapcsolatban Cseh Pál, a PM főosztályvezetője.
A lakáscélú előirányzatból kamattámogatásra mindössze 663 millió forintot költöttek. Az államilag támogatott kamatozású lakáshitelek fedezete csak jövőre terheli meg jobban a kasszát, a csúsztatott folyósítás miatt. Hiszen a bankkölcsön az utolsó forrás, amit felhasználnak. A lakásépítések dinamikus fejlődéséről árulkodnak egyébként a statisztikai adatok. Az építési engedélyek száma az első három negyedévben 42 százalékkal nőtt az előző év hasonló időszakához képest.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint szeptember végéig 31 ezer engedélyt adtak ki a hatóságok.
Ez a szám azonban nem azonos azzal, amennyi lakás ténylegesen fel is épül -- figyelmeztetett Varga Dénes, a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda Kft. ügyvezető igazgatója. Ezt jelzi az is, hogy a használatbavételi engedélyek száma 4 százalékkal csökkent az elmúlt évhez képest. A használatba vett lakások és az új építési engedélyek száma között évek óta nő a különbség. Míg tavaly a KSH adatai szerint 130, az idén 230 százalékkal több építési engedélyt adtak ki, mint amennyi lakás elkészült. A 31 ezer kiadott építési engedély tehát nem a valós lakásgyarapodást jelzi, csupán a 70-80 százalékából lesz beköltözhető otthon -- így becsüli Varga Dénes.
A "hamis" építésiengedély-adatok oka, hogy egy telekre a tulajdonosa kikéri az engedélyt, majd magasabb ingatlanpiaci árak mellett eladja. Az új tulajdonos aztán új engedélyt kér. Így gyakran két vagy több építési engedély után készül el egy adott helyen a lakás. Ez elsősorban azokon a területeken jellemző, ahol élénk mozgás van az ingatlanpiacon, például Budapesten, vagy a dunántúli megyékben. Emellett a használatbavételi engedélyek alacsony számát indokolja az is, hogy többen visszatartják annak kérését, például azért, hogy az ingatlanadót csak később kelljen befizetni.
Várhatóan az idén 22 ezer új lakásba költöznek majd be lakók, de további 2-3 ezer otthon is elkészül, amire ebben az évben még nem kérnek használatbavételi engedélyt -- magyarázta Varga Dénes. Az építkezők egyébként még mindig várnak valamilyen újabb kedvező lakáspolitikai változásra -- tette hozzá.