Recessziótól nem kell tartani

A nyugat-európai konjunktúra lassulása kapcsán már egy ideje aggodalmak merültek fel, vajon nem hat-e ez kedvezőtlenül a magyar gazdaság teljesítményére. A hazánkban előállított termék- és szolgáltatásmennyiség több mint fele elhagyja az országot. Ennek háromnegyede az Európai Unióba irányuló export. Ez a részarány 2000-ig fokozatosan nőtt.
Az igen szoros gazdasági kapcsolatok miatt az utóbbi évek konjunkturális ingadozásai meglehetősen jól köthetők a nyugat-európai gazdasági ciklusokhoz. Különösen erős a -- 30 százalékos import-, illetve 38 százalékos exportrészaránnyal bíró -- Németországgal való kapcsolat. Ezt jól mutatja a hazai ipari termelés és a német Ifo-konjunktúraindex szoros együtt mozgása.
A fenti okok miatt két fontos makrogazdasági mutató romlásától tartanak a szakemberek. A nyugati importkereslet csökkenése egyaránt kedvezőtlenül hathat a külső egyensúlyra, illetve a gazdasági növekedés ütemére.
A legtöbb elemző ennek ellenére nem számít súlyos hatásokra. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a lassulás nem erőteljes. A növekedési ütem mérsékődése ellenére az éves átlagos bővülést Németországban 3, az unió egészében 3,5 százalékra várják a szakértők.
A másik ok az exportszerkezetben keresendő. A magyar kivitel jelentős része fogyasztási cikk, amelynek konjunktúraérzékenysége kisebb, mint a beruházási javaké.
Az eurózóna gazdaságának állapota valóban hat a magyar teljesítményre -- mondja Zsoldos István, a Concorde Értékpapír Rt. elemzője. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az ipari termelés nyugati stagnálása mellett Magyarországon is megáll a növekedés. Az elemző számításai szerint az unió ipari dinamikájának 4 százalékos szintre csökkenése mellett hazánkban még bőven 10 százalék feletti ipari bővülés lehet.
Ha az uniós ipari volumenindex valóban 4 százalék körül alakul, az a hazai ipar hozzáadott értékét 3 százalékponttal csökkentheti. Mindez azt jelenti, hogy jövőre -- az említett feltételek mellett -- egyszázalékos lehet a GDP növekedési ütemének csökkenése. Figyelembe véve a költségvetés jövő évi expanzívabb jellegét, 2001-ben 5 százalékos lehet a növekedés.
Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a nyugati konjunktúrára való érzékenység egyre nagyobb. Zsoldos arra számít, hogy jövőre egyaránt tovább nő az export GDP-hez mért aránya, illetve az EU exportrészesedése. Kis nyitott országoknál nem elképzelhetetlen a 200 százalékos export/GDP mutató sem, hiszen az export- és importadatok bruttósított értékeket takarnak.