Elkerülhetetlen, hogy Magyarországon is végbemenjen a struktúraváltás, ami az agrár-, vidék- és területfejlesztésre épül. Ha ez sikerül, akkor az ország nyertese lesz az európai uniós csatlakozásnak -- mondta tegnap a Magyarország régiói -- Régiók Magyarországa elnevezésű konferencián Sinóros-Szabó Botond, az Országos Területfejlesztési Központ főigazgatója. Ennek első lépcsője az intézményrendszer fejlesztése. Ezért a földművelésügyi tárca kezdeményezésére létrehozzák a mezőgazdasági fejlesztési és logisztikai központok hálózatát. A tervek szerint régiónként egy-egy ilyen központot alakítanak ki, amelynek célja a fejlesztés, és az ehhez kapcsolható pénzeszközök hatékony felhasználása. Az első ilyen központot ma adják át Gyöngyösön.
A régiók először jövőre kapnak jelentős forrásokat a programok finanszírozására, a megyei területfejlesztési tanácsok támogatásának szinten tartása mellett -- mondta el a konferencián Szaló Péter, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára. Három kelet-magyarországi régió hatmilliárd forint PHARE-támogatásból gazdálkodhat, a másik négy régió pedig a területfejlesztési célelőirányzatból kap ugyanekkora forrást. Emellett a gazdaságfejlesztési célelőirányzat kétmilliárd forintjából is a régiók részesülhetnek -- hangsúlyozta Szaló. A fő fejlesztési célok a gazdasági infrastruktúra, a kis- és középvállalkozások fejlesztése, valamint a foglalkoztatáspolitikai célok támogatása lesznek. Jövőre a tervek szerint a régiók dönthetnek majd az 50 és 100 fő közötti munkahelyteremtő támogatásokról, míg az 50 fő alatti állásteremtés forrásai a megyei területfejlesztési tanácsoknál maradnának -- tette hozzá.
A közép-magyarországi régió esetleges szétválásának kapcsán T. Mészáros András, a regionális fejlesztési tanács elnöke elmondta: minden érv a régió egyben tartása mellett szól. Ha Budapest kiválna, úgy a régió -- és az ország -- 1,8 millió főnek járó európai uniós támogatástól esne el.