Váratlan fizetésimérleg-hiány

Szeptemberben a folyó fizetési mérleg minden előzetes várakozásnál nagyobb, 340 millió eurós hiánnyal zárt -- jelentette a Magyar Nemzeti Bank. A szeptemberi deficit négyszer nagyobb a tavalyinál és háromszor akkora, mint az előzetes elemzői várakozások átlaga. A kedvezőtlen fordulat azokat igazolta, akik úgy vélték, hogy a külkereskedelmi mérleg és a pénzforgalmi adatokon alapuló árumérleg egyenlegei közötti ellentmondás előbb-utóbb az árumérleg romlásán keresztül fog feloldódni.



A magas hiány alapvetően két soron keletkezett. Az árumérleg egyenlegének romlása és a befektetésekhez kapcsolódó tőkekiáramlás növekedése együtt teljes egészében magyarázza a deficit megugrását. A szeptemberi áruexport- és -importadatok korrekciónak tekinthetők -- mondja Vojnits Tamás, az OTP Értékpapír Rt. elemzője. A pénzforgalmi elszámolás alapján augusztusban jól teljesítő árumérleg valószínűleg 100-150 millió euróval mutatott kedvezőbb képet a valóságosnál. A halasztott fizetések most ezt kiegyenlítik. Ezért szerencsésebb az utolsó két hónap eredményeit együtt vizsgálni. Ezzel ért egyet Erdős Mihály, a K&H makroelemzője. Az év végéig mindkét elemző az árumérleg további nagyobb romlására számít, csökkentve a külkereskedelmi mérleggel szembeni "lemaradást".



A nem adósság típusú befektetésekhez kapcsolódó jövedelem deficitje szintén megugrott. Annak ellenére, hogy a harmadik negyedév ért véget szeptemberben, nem volt várható ilyen mértékű hiány -- mondja Vojnits. Az előző években az ősz első hava nem számított különlegesnek a jövedelmek hazautalása szempontjából. A profitrepatriálás mértéke valóban nagyobb volt a vártnál, mondja Erdős, de nem szabad elfelejteni, hogy az országban működő tőkéhez viszonyítva az egész éves profitkivitel nem tekinthető magasnak.



Nem történt változás a nem adóssággeneráló finanszírozás ez évi folyamataiban. Továbbra is portfóliókiáramlás zajlik, bár ennek mértéke valamivel kisebb, mint a megelőző hónapokban. Alapvetően ez felel azért, hogy a nem adóssággeneráló tételek a folyó fizetési mérleg hiányának hatvan százalékát sem fedezik. Hiszen a közvetlen működőtőke-beáramlás éppen fedezné a deficitet.



A portfólió szeszélyes alakulásával együtt kell élni -- mondja Vojnits. Sokkal fontosabb, hogy a működőtőke-beáramlás stabil, kiegyensúlyozott legyen. Itt azonban számolni kell azzal, hogy lassan a magyar gazdasági szereplők külföldi befektetései sem lesznek marginálisak a fizetési mérleg szempontjából. Ezzel kapcsolatban pesszimistább forgatókönyvet vázol Erdős, aki szerint csak további Mol-akciók lehetnek hatással a mérlegre. A szeptemberi 145 millió eurós hiány mögött Erdős a Mol--Slovnaft tranzakció hatását sejti.



Az első kilenc hónap hiánya 1017 millió euró, ami még mindig 180 millió euróval kedvezőbb, mint tavaly ilyenkor. Éppen ezért az elemzők nem rontottak sokat eddigi előrejelzéseiken. Vojnits szerint a szeptemberi számok mellett is kétmilliárd euró alatt maradhat az egész éves hiány. Ez 3,8-3,9 százalékos GDP-arányos deficitet jelent. Erdős az új adatok ismeretében 1,85 milliárd eurós hiányt prognosztizál 2000-re.

Az árumérleg és a nagy profitrepatriálás a felelős Szeptemberben 340 millió euró hiány keletkezett a folyó fizetési mérlegben. A senki által nem várt adat az árumérleg romlásával és a profitrepatriálás megugrásával magyarázható. Nem történt változás a portfólióáramlás egész éves negatív trendjében sem. M. I.-->