Nehéz lesz Nizza ratifikációja

A német kereszténydemokrata Brok azért tartja elfogadhatatlannak a nizzai alkut, mert a minősített többséghez szükséges szavazati küszöb felemelése révén bonyolultabbá válik az uniós döntéshozatal rendszere. A parlament elégedetlenségét növeli, hogy ezzel párhuzamosan nem sikerült a kulcsfontosságú területeken elérni a tagállami vétójog eltörlését.
Az EP esetleges negatív döntése a nizzai szerződés teljes kudarcát vonhatja maga után -- figyelmeztet a Financial Times. A brit lap emlékeztet: a szerződés jogerőre emelkedéséhez valamennyi tagország parlamentjének ratifikálni kell azt, és a belga és olasz törvényhozás jelezte, hogy erre csak Strasbourg támogató szavazata esetén hajlandó. Az EP jövőre szavaz a kérdésről.
Megfigyelők azonban rámutatnak arra is, hogy az euroképviselők elégedetlensége dacára nem látszik valószínűnek a szerződés tényleges leszavazása. Valamennyi frakció tisztában van ugyanis azzal, hogy egy ilyen döntés rendkívül negatív üzenetet hordozna az EU bővítése szempontjából, és ezt nem hajlandók vállalni -- írja a Reuters.
A tagországok általi ratifikációt ugyanakkor nem egyedül a strasbourgi szavazás veszélyezteti. A brit konzervatívok vezére, Willaim Hague például a nizzai szerződés elutasítását és a kérdés népszavazásra bocsátását helyezte kilátásba. Szerinte az alku további nagyszabású lépéseket jelent egy "európai szuperállam" létrehozása felé. Véleményét ugyan pártja vezetői közül sem mindenki osztja, ám elgondolkodtató, hogy a kérdésről rendezendő brit parlamenti vita előreláthatólag a következő választások utánra tolódik.
Az EU-val kapcsolatos népszavazások "bajnokának" számító Dánia miniszterelnöke, Poul Nyrup Rasmussen sietett megnyugtatni az ország közvéleményét: a nizzai szerződés nem érinti a dán szuverenitást, így nem lesz szükség a lakosság megkérdezésére. A skandináv országban egyelőre mindössze a szélsőjobb- és a szélsőbaloldali erők támogatják a népszavazás gondolatát. Hasonló a helyzet Írországban, ahol a National Platform titkára, Anthony Coughlan az EUObserver szerint kijelentette: a "megerősített együttműködéssel" kapcsolatos vétójog eltörlése megnyitja az utat a kétsebességes EU előtt, ily módon "alkotmányos forradalomnak" számít -- és ezért referendumra kell bocsátani.