Vita a támogatásról

A Szlovákiában működő többi egyháznak is törvényadta lehetősége, hogy ha igényli, hasonló szerződést kössön a kormánnyal -- mondta Miklosko. Azt is hozzátette azonban, hogy Szlovákiában a lakosság nagy többsége katolikus hitűnek vallja magát. Az alapszerződésnek azért tulajdonít nagy jelentőséget a képviselő, mert ez külpolitikailag jelzésértékű: a kormány morális és politikai állásfoglalását fejezi ki. Szlovákia belső életében pedig attól kap különleges hangsúlyt, hogy a kommunizmus negyven éve után jött létre.
A négy kiegészítő megállapodás elfogadását is szinte biztosra veszi Miklosko, bár nem tartja lehetetlennek, hogy egyes kérdésekben vitákra kerül sor, különösen, ami az egyház állami támogatását illeti. Ennek ellenzői arra hivatkoznak, hogy az egyház morális intézmény, ezért függetlennek kell lennie, vagyis csak a hívők hozzájárulásából kell fenntartania magát. Egyesek Csehország példáját említik, ahol az egyház különválasztását tervezik az államtól és az állami költségvetéstől, de a két ország nem hasonlítható össze. Csehországban a katolikus egyház abszolút kisebbségben van, nincs olyan politikai erő, amely elfogadná. Szlovákiában viszont a többségben levő katolikusok, akik egyben adófizető állampolgárok is, joggal elvárhatják, hogy adójukból egyházuknak is jusson a társadalmi szolidaritás jegyében.
A vitatott kérdések közé tartozik az egyházi és állami iskolák egyenjogúsítása, vagy a katolikus egyház beengedése a hadseregbe, a rendőrségbe, az állami iskolákba. Egyházi iskola kevés van, az állami iskolákba pedig katolikusok gyerekei is járnak, főleg vidéken. A hívőknek meg kell adni a választás lehetőségét, amennyiben az állami iskolában is igénylik az egyházi etikai nevelést.