BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Az uniós átlag alatt

Három hónapos átlagokkal számolva tovább csökkent a munkanélküliség. Szeptember--novemberben hatszázalékos volt a munkanélküliségi ráta. Ez 1999 hasonló időszakához képest 24 ezerrel kevesebb állástalant jelent. Ugyanezen időszak alatt 53 ezerrel növekedett a foglalkoztatottak száma.

Az elmúlt év szeptember--novemberében a munkanélküliek száma 24 ezerrel csökkent az előző év azonos időszakához képest. Így a három hónap átlagos munkanélküliségi rátája 6,0 százalék. Ez 0,6 százalékponttal kisebb, mint 1999 őszén. Nemzetközi összehasonlításban is kedvező a magyar adat, az unióban 8,1 százalékos a munkanélküliségi ráta. Nyugat-Európában egyébként szintén csökkenő trend figyelhető meg.
A három hónap közül szeptemberben volt a legalacsonyabb a ráta, 5,7 százalékos. Októberben 6,2 százalékon állt a mutató, novemberben pedig újra csökkenést regisztrált a statisztika. Ekkor a háromhavi átlagnak megfelelő hatszázalékos munkanélküliséget mért a Központi Statisztikai Hivatal.
A mutató erős ingadozása nem feltétlenül jelenti azt, hogy a munkapiac ilyen erős mozgásban van. Mivel a KSH mintavételi eljárással becsüli a foglalkoztatottságot és a munkanélküliséget, törvényszerű, hogy az adatok csak bizonyos hibahatárokon túl mutatnak megbízhatóan változást. Ráadásul a szezonális hatások is befolyásolhatják a mutatót.
Ezért érdemes a háromhavi átlagokat figyelembe venni, melyeket minden újabb hónapban kiszámol a hivatal. A mostani adat így is csökkenést mutat, mert augusztus--októberben még 0,2 százalékponttal magasabb, 6,2 százalékos volt a munkanélküliségi ráta. Valószínű, hogy nem az októberi adat becsüli felül a munkanélküliséget, hanem a szeptemberi volt valamivel kisebb a valóságosnál. Esetleg szezonális hatások is okozhatták ősz első havának kiugróan alacsony adatát.
Meg erőteljesebben csökken az állás nélküli fiatalok száma. Itt a munkanélküliségi ráta 12,7 százalékról 11,8-re csökkent. Az unióban itt is magasabb a munkanélküliség, októberben 16,3 százalék volt.
A foglalkoztatottak száma 3,901 millió fő volt, ez 53 ezerrel több, mint 1999-ben. Részletes adatok hiányában nem mondható meg pontosan, milyen forrásból származik ez a növekedés. Mivel a KSH becslése szerint a munkanélküliek száma "csak" 24 ezerrel bővült, nem csupán a munkát kereső állástalanok sikerével magarázható a jelenség. Elképzelhető, hogy ebben az időszakban több volt a munkapiacra kerülő fiatalok száma, mint a nyugdíjba vonulóké, illetve a nyugdíjkorhatár előtt elhalálozóké. A másik lehetséges megoldás, hogy azok a munkaképes korúak léptek be a munkapiacra, akiket eddig a statisztika nem tekintett munkanélkülinek.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.