Az uniós átlag alatt

Az elmúlt év szeptember--novemberében a munkanélküliek száma 24 ezerrel csökkent az előző év azonos időszakához képest. Így a három hónap átlagos munkanélküliségi rátája 6,0 százalék. Ez 0,6 százalékponttal kisebb, mint 1999 őszén. Nemzetközi összehasonlításban is kedvező a magyar adat, az unióban 8,1 százalékos a munkanélküliségi ráta. Nyugat-Európában egyébként szintén csökkenő trend figyelhető meg.
A három hónap közül szeptemberben volt a legalacsonyabb a ráta, 5,7 százalékos. Októberben 6,2 százalékon állt a mutató, novemberben pedig újra csökkenést regisztrált a statisztika. Ekkor a háromhavi átlagnak megfelelő hatszázalékos munkanélküliséget mért a Központi Statisztikai Hivatal.
A mutató erős ingadozása nem feltétlenül jelenti azt, hogy a munkapiac ilyen erős mozgásban van. Mivel a KSH mintavételi eljárással becsüli a foglalkoztatottságot és a munkanélküliséget, törvényszerű, hogy az adatok csak bizonyos hibahatárokon túl mutatnak megbízhatóan változást. Ráadásul a szezonális hatások is befolyásolhatják a mutatót.
Ezért érdemes a háromhavi átlagokat figyelembe venni, melyeket minden újabb hónapban kiszámol a hivatal. A mostani adat így is csökkenést mutat, mert augusztus--októberben még 0,2 százalékponttal magasabb, 6,2 százalékos volt a munkanélküliségi ráta. Valószínű, hogy nem az októberi adat becsüli felül a munkanélküliséget, hanem a szeptemberi volt valamivel kisebb a valóságosnál. Esetleg szezonális hatások is okozhatták ősz első havának kiugróan alacsony adatát.
Meg erőteljesebben csökken az állás nélküli fiatalok száma. Itt a munkanélküliségi ráta 12,7 százalékról 11,8-re csökkent. Az unióban itt is magasabb a munkanélküliség, októberben 16,3 százalék volt.
A foglalkoztatottak száma 3,901 millió fő volt, ez 53 ezerrel több, mint 1999-ben. Részletes adatok hiányában nem mondható meg pontosan, milyen forrásból származik ez a növekedés. Mivel a KSH becslése szerint a munkanélküliek száma "csak" 24 ezerrel bővült, nem csupán a munkát kereső állástalanok sikerével magarázható a jelenség. Elképzelhető, hogy ebben az időszakban több volt a munkapiacra kerülő fiatalok száma, mint a nyugdíjba vonulóké, illetve a nyugdíjkorhatár előtt elhalálozóké. A másik lehetséges megoldás, hogy azok a munkaképes korúak léptek be a munkapiacra, akiket eddig a statisztika nem tekintett munkanélkülinek.