Moszkva beleszólna a bővítésbe

Ivan Ivanov orosz külügyminiszter-helyettes azt mondta a brit üzleti napilapnak, hogy az unió már ígért Moszkvának "hivatalos konzultációkat" a bővítéssel kapcsolatban, de egyelőre nem lehet megmondani, milyen jogi formát ölthetnek ezek. Az EU keleti bővítése orosz szempontból "nem 100 százalékig pozitív, de nem is 100 százalékosan negatív".
A lapnak név nélkül nyilatkozó nyugati diplomaták is olyan benyomásaikról számoltak be, melyek szerint Moszkva szót kér magának a volt szovjet tömb országainak EU-felvételére vonatkozóan. Úgy látják, hogy az új orosz álláspont kialakítása a kezdeteknél tart: még csak említik az igényt, nem gyakorolnak nyomást.
Az EU nizzai csúcsértekezlete lehetett az a fejlemény, amely a bővítés intézményi akadályainak eloszlatásával új megvilágításba helyezte az EU--orosz kapcsolatokat. A diplomaták elismerik, hogy az új keletű orosz igényeknek teendő EU-engedmények lehetősége riasztóan hathat a tagjelöltekre. (Emlékezetes: a jelcini Oroszország -- miközben a NATO bővítése ellen minden követ megmozgatott, addig -- az EU bővítését engedékenyen kezelte.)
Az oroszok beleszólási igényeiket a kalinyingrádi enklávé helyzetének fenntartására és exportpiacaik védelmére alapozzák.
Göran Persson svéd miniszterelnök az EU soros elnökeként azt hangoztatta, hogy az orosz gazdaság erősödésének időszakát kell felhasználni az unió és Moszkva szorosabb kapcsolatainak kialakítására. Nála is szerepel a kalinyingrádi terület "jövőjének megtervezése", továbbá az orosz WTO-tagság elősegítése és az, hogy az Európai Beruházási Bank mandátumot kapjon Oroszország hitelezésére, "de csak akkor, ha Moszkva eleget tesz adósságszolgálati kötelességeinek".