Változhat a munkanélküli-ellátó rendszer

A Kisosz közel két éve folyamatosan hangoztatja, hogy megoldásra vár a piaci versenyt nem bíró kisvállalkozások munkanélküli-ellátásba való bevonása, ha vállalkozásuk feladására kényszerülnek -- mondta lapunknak Antalffy Gábor, a Kisosz ügyvezető elnöke. Ez különösen éles problémaként merült fel akkor, amikor a kormány a minimálbér összegét 40 ezer forintra emelte. Ennek közterhei ugyanis -- elsősorban a legalacsonyabb jövedelemezőségű vállalkozásoknál, illetve azok egy hányadánál -- fölvetik a vállalkozás fenntartásának-fenntarthatóságának kérdését. Miután a kisvállalkozásoknál munkaviszonyban állók esetében a munkanélküli-ellátás megoldott, a fő problémát a főfoglalkozású egyéni vállalkozók, illetve a kis, jogi személyiség nélküli társaságok személyes munkavégzést folytató tagjai jelentik.
A Kisosz már korábban kezdeményezte a kormánynál a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi törvény módosítását. Az érdek-képviseleti szervezet normaszöveg szintű javaslatot készített az egyéni vállalkozók bevonására az ellátórendszerbe. Az Országgyűlés -- egy tavaly májusi határozatában -- felkérte a kormányt, készítsen előterjesztést a vállalkozók egyes rétegeinek munkanélküli-ellátásban való részesítésének feltételeiről. Az elkészült szakértői anyag szerint a munkanélküli-ellátó rendszerbe történő bekerülést vállalkozói befizetésnek kell megalapoznia. Ennek egyik módszereként a kötelező munkaadói, illetve -vállalói járulék fizetését, másik módszerként pedig egy önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba történő belépést jelölték meg.
A Kisosz nem tudta egyértelműen meghatározni, hogy az önkéntes pénztári megoldás vagy a kötelező járulékfizetési rendszer lenne-e a jobb. Ezért megkeresik a vállalkozóikat, felmérendő, saját vállalkozási körülményeik alapján melyik változatot támogatnák. A kérdőíveket országosan minden megyében kiküldték, és a gyakorló vállalkozók véleménye alapján tervezik tájékoztatni kormányt.
A Kisosz kérdőives felmérésének összegzése január végére várható -- mondta az ügyvezető elnök. Az első visszajelzések szerint tagjaik az első megoldást támogatják. Azaz egy ilyen munkanélküli-ellátás érdekében vállalnák a munkaadói (3 százalék) és a munkavállalói (1,5 százalék) járulék fizetését. Antalffy Gábor reményei szerint a szabályozás módosításáról szóló kormány-előterjesztés márciusra elkészül, és így az első fél évben megváltozhat a jogszabály.
A Kisosz szerint azonban nem egyszerű munkanélküli-ellátási kérdésról van szó. Ezért komplex programot sürgetnek. Ennek célja, hogy a vállalkozást elveszítők egy viszonylag rövid inaktív szakasz és továbbképzés után visszakerüljenek a kisvállalkozói körbe. E komplex program több elemből állna. Egyrészt lehetővé tenné, hogy a vállalkozását elvesztő önfoglalkoztató munkanélküli-ellátásban részesüljön. Másrészt az ellátás ideje alatt a munkaügyi központok támogassák olyan új szakképesítés megszerzését, amely megalapozza egy új vállalkozás beindítását. Harmadrészt pedig az átmeneti időszak lezárásával és a szakképesítés megszerzésével a vállalkozóvá válást segítheti a Szociális és Családügyi Minisztérium egy induló támogatással. Az érdekképviseletek pedig szolgáltatásaikkal maguk is figyelemmel kísérnék a vállalkozásokat.