A jegybanktörvény növeli az ÁSZ szerepét

Az MNB új elnökének már nem kell bemutatnia az éves monetáris politikai irányelveket az Országgyűlésben, s a kormánynak sem szükséges előzetesen állást foglalnia róla -- áll a jegybanktörvény módosításának legfrissebb tervezetében.
A lapunk birtokába került dokumentum szerint megszűnik a közgyűlés és a felügyelőbizottság, az új jogszabály csak a monetáris tanácsot és az igazgatóságot nevesíti.
Az MNB elnökét az eddigi alelnök helyett elnökhelyettes helyettesíti. Díjazását ugyanakkor nem a tulajdonosi jogok gyakorlója, hanem az jegybank elnöke határozza meg.
A jelenleg hivatalban lévő alelnökökről is rendelkezik a törvénytervezet: igazgatósági tagságuk megszűnik, s habár megbízatásuk megmarad a kinevezésükben feltüntetett határidőig, feladatkörüket az igazgatóság módosíthatja.
A monetáris tanács monetáris politikai irányító szerv helyett döntéshozó lenne, melynek elődjét eddig -- minimum -- negyedévente hívtak össze, ám a jövőben legalább havonta kétszer ülésezik majd, de szükség esetén ennél is gyakrabban. A testület legfeljebb kilenctagú lesz, s a tagok az MNB-vel munkaviszonyban állnak majd. A monetáris tanács határozatainak végrehajtásáért az igazgatóság lesz a felelős.
Az MNB élén elnök áll, aki azonban már nem egy személyben felel a jegybank működésének irányításáért és a feladatok ellátásáért. Ez a továbbiakban ugyancsak az igazgatóság felelőssége lesz.
Az igazgatóság öttagú testület lesz, az elnök és helyettese mellett három monetáris tanácsi taggal.
Új elem a készülő módosításban, hogy szétválasztja a jegybank célját és feladatát. A MNB célja az árstabilitás fenntartása lesz, feladata pedig a monetáris politika meghatározása és megvalósítása -- áll a törvénymódosító javaslatban.
Érdekes kitétel, hogy az MNB jogosult úgynevezett rendkívüli helyzetben a hitelintézetek által kötelezően alkalmazandó egyes kamatlábak mértékét meghatározni.
Az MNB által alkalmazható büntetőkamat mértéke ezentúl a jegybanki alapkamat lesz.
A törvénymódosítás új címet iktatna be a törvénybe az Állami Számvevőszékkel való kapcsolat szabályozásáról. Az ÁSZ -- mint az MNB ellenőrző szerve -- hatáskörét kiterjesztenék a jegybank működésének egészére, kivéve az MNB monetáris politikáját.