A tervek szerint márciusban kerül a parlament elé és májusban fogadják el a bérgarancia-alapról szóló törvény módosítását a honatyák. Ennek legjelentősebb változása lesz, hogy -- a jelenlegi szabályozással szemben -- a felszámolónak, vagyonfelügyelőnek, elszámolási bizottságnak és pénzügyi gondnoknak kötelezővé tennék a bérgarancia-alap támogatásának igénybevételét az elmaradt bérek kifizetéséhez. Mint a Gazdasági Minisztérium illetékese elmondta: e módosításra a munkavállalók érdekeinek védelmében van szükség. Eddig ugyanis a felszámolók, bár lehetőségük lett volna, nem éltek ezzel az eszközzel. Így gyakorta egy-egy csődhelyzetbe került cég munkavállalói emiatt nem jutottak hozzá a több hónapnyi bérükhöz. A felszámolók e magatartása azért is érthetetlen, mert a bérgarancia-támogatás elnyerése csupán adminisztrációs feladat. A magyarázat az lehet -- tartalmazza egy, az Országos Munkaügyi Tanács számára készített tanulmány --, hogy jogosulatlan igénylés vagy jogszerűtlen felhasználás esetén a támogatást büntetőkamatokkal együtt kell visszafizetni.
Ezért a GM-ben úgy vélték -- és ezzel az érintett munkaadói és munkavállalói szervezetek is egyetértettek -- e lehetőség igénybevételét szükséges törvénybe foglalni. Ez kötelező lenne a felszámolók mellett a vagyonfelügyelőnek, elszámolási bizottságnak és pénzügyi gondnoknak is. A módosítás hatálybalépését követően, aki nem él ezzel a lehetőséggel, az bírságra számíthat. Igaz, ennek mértéke jelképes, mindössze maximum 50 ezer forint. Ebben az esetben ugyanis nem a büntetés, hanem az ösztönzés a cél -- közölte a minisztériumi szakember.
A Gazdasági Minisztérium szorgalmazza a bérgarancia-alapról szóló törvény átfogó módosítását is, ami már kiterjedne az összes munkáltatóra, így az egyéni vállalkozókra is. Ám ez utóbbi esetben a fizetésképtelenség fogalma jelenleg jogilag nem határozható meg. Ennek kidolgozása az egyik legnagyobb feladata az érintett tárcáknak. Nehezíti a munkát az is, hogy az Európai Unióban -- ugyan elvárják a bérgarancia működését -- nincs egységes gyakorlat azzal kapcsolatban, hogy milyen munkáltatói körre terjed ki a bérgarancia rendszere.
Az idei évtől jelentősen megemelkedett a bérgarancia-támogatás mértéke, hiszen míg tavaly egy dolgozóra maximum 127,5 ezer forintot lehetett igénybe venni, addig ez az idén 308 748-ra emelkedett. Igaz, megduplázódott a munkaerő-piaci alapban a bérgarancia-kifizetésekre biztosított összeg is. Ez 2000-ben 600 millió forint volt, az idén már 1,2 milliárd, jövőre 1,6 milliárd forint lesz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.