Minimálbér, garantált bérminimum 2026: sokkal nagyobb emelés jöhet, mint eddig gondoltuk – maga a miniszter árulta el
Lefektette a hamarosan kezdődő minimálbér-tárgyalások keretét Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter a 63. Közgazdász-vándorgyűlésen azt mondta, hogy szerinte nemcsak a minimálbér, hanem a sokkal több munkavállalót érintő garantált bérminimum is két számjegyű mértékben emelkedhet jövőre. A tárcavezető kijelentése ugyanakkor több szempontból is meglepő. Egyrészt az sem biztos, hogy a 13 százalékkal emelkedik a minimálbér 2026 januárjában, másrészt az eddigi információk szerint a garantált bérminimum esetében a 8-9 százalékos emelés tűnt realitásnak. A miniszternek ettől függetlenül van még a tarsolyában fegyver, amivel elérheti a célját.
Minimálbér 2026: sokkal nagyobb emelés jöhet, mint eddig gondoltuk
Hogy a mostani a helyzetet megértsük, érdemes felidézni a tavaly novemberben kötött bérmegállapodást. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében a vállalkozók, a szakszervezet és a kormány abban állapodtak meg, hogy 2025-ben hároméves megállapodást kötnek, így idén 9 százalékos, majd 2026-ban és 2027-ben 13, illetve 14 százalékos lesz a minimálbér-emelés mértéke, miközben a garantált bérminimumról évente döntenek. A béralku azonban tartalmazott egy olyan képletet, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos esetekben újratárgyalják a megállapodást. Ha ugyanis az egyes gazdasági mutatók összesített mértéke eltér a megállapodásban rögzített értékektől pozitív vagy negatív irányban 1 százalékkal, akkor a VKF tagjai ismét leülnek tárgyalni. Ez a három mutató:
Nagy Márton közvetlenül a második negyedéves GDP-adatok közlése előtt tartott háttérbeszélgetésen azt mondta, hogy ezek közül a bérdinamikában nincsen eltérés, mivel a bruttó átlagkereset az év első öt hónapjában 9 százalékkal emelkedett, az infláció és a GDP már nagyobb probléma. A kormány eredetileg 3,2 százalékos inflációval és 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel tervezett, és erre épült maga bérmegállapodás is. Ehhez képest idén már 4,7 százalékos inflációval és csak 1 százalékos GDP-bővüléssel kalkulál. Ezek alapján úgy számolt, hogy a gazdasági növekedés 2,4 százalékkal lehet alacsonyabb a megállapodásban rögzített értéknél, az infláció pedig 1,5 százalékponttal lesz magasabb, így az eltérés 0,9 százalékos, azaz alatta marad az 1 százaléknak.
Ennek ellenére véli úgy Nagy Márton, hogy bár jogilag nem, de gazdaságilag indokolt a bérmegállapodás újratárgyalása.
Ezzel a vállalkozói érdekképviseletek is egyetértenek, annál is inkább, mert az utóbbi időben érezhető a feszültség a vállalkozók körében, amit a gyenge konjunktúra és a párhuzamosan jelen lévő bérnyomás okoz. A tárgyalásokra közelről rálátó forrásunk épp emiatt pár hete szinte kizárta, hogy a szakmunkás-minimálbér jövőre tíz százalék fölötti mértékben emelkedjen.
A garantált bérminimumot háromszor többen kapják Magyarországon, mint a minimálbért, nagyságrendileg 650-700 ezer fő, tehát jóval nagyobb terhet jelent a kigazdálkodása a munkaadók számára, mint a kötelező legkisebb munkabér. A helyzetre megoldást a szociális hozzájárulási adó csökkentése jelenheti, amely a tervek szerint 1 százalékponttal, 12 százalékra csökkenhet januártól. Egyszer egyébként már ez a megoldás bevált, a 2016-os bérmegállapodás után nagyban támogatta a bérdinamika fenntartását, miközben érezhetően enyhített a vállalkozók terhein. Ha valóban elfogadja a kormány a szocho csökkentését, azzal 240 milliárdot hagyhat ott a cégeknél.
Perlusz László: reálisan látja a helyzetet a gazdasági kormányzat
„Úgy látjuk, hogy a gazdasági kormányzat reálisan látja a helyzetet, hogy egy másik növekedési pályán van az ország” – mondta a Világgazdaságnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, aki jelezte, hogy az első három negyedév adatait még nem ismerjük, de az látszik, hogy a gazdasági növekedés a töredéke lesz annak, amivel tavaly terveztek. Az augusztusi tárgyalásokon egyetértettek abban, hogy a bérfelzárkózást ebben a nehéz helyzetben is folytatni kell, de az ütemének alacsonyabbnak kell lennie, mint egy magas növekedés esetén. A kormányzat ugyanakkor hajlandó engedni a szociális hozzájárulási adóból.
Meglátjuk, hogy mire lesz elég ez a szochocsökkentés
– fogalmazott a VOSZ főtitkára. Visszautalt arra, amiről Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is beszélt a Közgazdász-vándorgyűlésen, ahol a volt pénzügyminiszter azt mondta, hogy ilyen nehéz helyzet a rendszerváltás óta csak a 2008-as válságot követően volt, miután az elmúlt 12 negyedévből 7-ben nem növekedett a magyar gazdaság.
Perlusz szerint a mostani világgazdasági környezetben nem kedvezők a folyamatok. Az orosz–ukrán háború nem zárult le, a vámháború nem csillapodott, és továbbra is kiszámíthatatlanság uralkodik, emiatt pedig nagyon nagy a feszültség a vállalkozók körében.
Lehet erőszakoskodni, meg erőltetni, de akkor megszűnnek a munkahelyek. Akik maradnak, lehet, hogy jobban fognak keresni, de mit mondjunk majd azoknak a tízezreknek, akik utcára kerültek. Ez a kérdés, nem az, hogy hány százalékkal emelkednek a bérek
– mondta a VOSZ főtitkára, hozzátéve, hogy ezzel együtt azon van a vállalkozói oldal, hogy folytatódjon a bérfelzárkózás Magyarországon.
Liga: szeptember 10-én lehet kormánydöntés
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője lapunknak elmondta, hogy a legutóbbi VKF-en konkrét számokról nem volt szó, de arról igen, hogy újra kell tárgyalni a minimálbér-megállapodást, ebben mindhárom oldal azonos állásponton volt.
A szakszervezeti vezető elmondása szerint Nagy Márton és a kormányzati oldal nem zárkózott el attól, hogy akár a béremelési pályán módosítsanak, ami egy átrsukturálást jelentene a következő két évben, viszont azt kérte, hogy azokat célszámokat, amelyeket tavaly meghatároztak, mint az ezereurós minimálbér vagy a minimálbérnek a rendszeres átlagkereset 50 százalékára történő felzárkóztatása 2027-re, tartsák a munkaadók és a szakszervezetek.
A miniszter ezen a VKF-ülésen azt is jelezte, hogy a kormányzat támogatja, hogy 10 százalékkal emelkedjen a szakmunkás-minimálbér 2026-ban.
Direkt módon nem utasították el a felvetést
– mondta a vállalkozók reakciójáról Mészáros Melinda, aki azt viszont elismerte, hogy ez a gazdaság teljesítőképességének függvénye. Ez a minimálbér esetében kevésbé áll meg, a tényleges makroszámokhoz ugyanis szerinte kevés köze van, amellett, hogy számszerűen kevesen kapják, szociális szempontokat is mérlegelni kell az emelésénél.
A Liga vezetője azt is elárulta, hogy várhatóan jövő hét szerdán, a szeptember 10-i kormányülésen dönthet a kormány a munkaadókat segítő intézkedéscsomagról, mint a szocho csökkentése, az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelése vagy a kiva módosítása. Ezek Mészáros Melinda szerint befolyásolhatják a munkaadók további hozzáállását.
Jövőre ezer euró lehet a garantált bérminimum, kettőezer az átlagkereset
A tavalyi bérmegállapodás 2016 után lett ismét többéves, aminek értelmében január elsejétől a minimálbér 9 százalékkal, bruttó 290 800 forintra emelkedett. Így ha tartják magukat a felek az eredeti menetrendhez, akkor
- 2026-ban 13 százalékkal, bruttó 328 600 forintra,
- 2027-ben további 14 százalékkal, 374 600 forintra emelkedik.
A garantált bérminimumról, ahogy említettük, évente döntenek, ez idén 348 800 forint.
Tehát egy 10 százalékos emeléssel 383 680 forintra nőhetne, amivel a szakmunkás minimálbér kvázi elérné az ezer eurót. Persze ehhez az is kell, hogy kitartson a forint elmúlt hónapokban látott lendülete.
De nem csak ezt a célt sikerülne teljesíteni. Egy ekkora emelés után szinte biztosra lehetne venni, hogy a bérdinamika 10 százalék fölé gyorsul, ebben az esetben pedig a mostani 704 ezer forintos bruttó átlagkereset könnyen elérné a 780 ezer forintot. Ez már a kettőezer eurós határ megközelítését jelentené.
