késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Minimálbér, garantált bérminimum 2026: sokkal nagyobb emelés jöhet, mint eddig gondoltuk – maga a miniszter árulta el
Lefektette a hamarosan kezdődő minimálbér-tárgyalások keretét Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter a 63. Közgazdász-vándorgyűlésen azt mondta, hogy szerinte nemcsak a minimálbér, hanem a sokkal több munkavállalót érintő garantált bérminimum is két számjegyű mértékben emelkedhet jövőre. A tárcavezető kijelentése ugyanakkor több szempontból is meglepő. Egyrészt az sem biztos, hogy a 13 százalékkal emelkedik a minimálbér 2026 januárjában, másrészt az eddigi információk szerint a garantált bérminimum esetében a 8-9 százalékos emelés tűnt realitásnak. A miniszternek ettől függetlenül van még a tarsolyában fegyver, amivel elérheti a célját.
Minimálbér 2026: sokkal nagyobb emelés jöhet, mint eddig gondoltuk
Hogy a mostani a helyzetet megértsük, érdemes felidézni a tavaly novemberben kötött bérmegállapodást. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében a vállalkozók, a szakszervezet és a kormány abban állapodtak meg, hogy 2025-ben hároméves megállapodást kötnek, így idén 9 százalékos, majd 2026-ban és 2027-ben 13, illetve 14 százalékos lesz a minimálbér-emelés mértéke, miközben a garantált bérminimumról évente döntenek. A béralku azonban tartalmazott egy olyan képletet, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos esetekben újratárgyalják a megállapodást. Ha ugyanis az egyes gazdasági mutatók összesített mértéke eltér a megállapodásban rögzített értékektől pozitív vagy negatív irányban 1 százalékkal, akkor a VKF tagjai ismét leülnek tárgyalni. Ez a három mutató:
Nagy Márton közvetlenül a második negyedéves GDP-adatok közlése előtt tartott háttérbeszélgetésen azt mondta, hogy ezek közül a bérdinamikában nincsen eltérés, mivel a bruttó átlagkereset az év első öt hónapjában 9 százalékkal emelkedett, az infláció és a GDP már nagyobb probléma. A kormány eredetileg 3,2 százalékos inflációval és 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel tervezett, és erre épült maga bérmegállapodás is. Ehhez képest idén már 4,7 százalékos inflációval és csak 1 százalékos GDP-bővüléssel kalkulál. Ezek alapján úgy számolt, hogy a gazdasági növekedés 2,4 százalékkal lehet alacsonyabb a megállapodásban rögzített értéknél, az infláció pedig 1,5 százalékponttal lesz magasabb, így az eltérés 0,9 százalékos, azaz alatta marad az 1 százaléknak.
Ennek ellenére véli úgy Nagy Márton, hogy bár jogilag nem, de gazdaságilag indokolt a bérmegállapodás újratárgyalása.
Ezzel a vállalkozói érdekképviseletek is egyetértenek, annál is inkább, mert az utóbbi időben érezhető a feszültség a vállalkozók körében, amit a gyenge konjunktúra és a párhuzamosan jelen lévő bérnyomás okoz. A tárgyalásokra közelről rálátó forrásunk épp emiatt pár hete szinte kizárta, hogy a szakmunkás-minimálbér jövőre tíz százalék fölötti mértékben emelkedjen.
A garantált bérminimumot háromszor többen kapják Magyarországon, mint a minimálbért, nagyságrendileg 650-700 ezer fő, tehát jóval nagyobb terhet jelent a kigazdálkodása a munkaadók számára, mint a kötelező legkisebb munkabér. A helyzetre megoldást a szociális hozzájárulási adó csökkentése jelenheti, amely a tervek szerint 1 százalékponttal, 12 százalékra csökkenhet januártól. Egyszer egyébként már ez a megoldás bevált, a 2016-os bérmegállapodás után nagyban támogatta a bérdinamika fenntartását, miközben érezhetően enyhített a vállalkozók terhein. Ha valóban elfogadja a kormány a szocho csökkentését, azzal 240 milliárdot hagyhat ott a cégeknél.
Perlusz László: reálisan látja a helyzetet a gazdasági kormányzat
„Úgy látjuk, hogy a gazdasági kormányzat reálisan látja a helyzetet, hogy egy másik növekedési pályán van az ország” – mondta a Világgazdaságnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, aki jelezte, hogy az első három negyedév adatait még nem ismerjük, de az látszik, hogy a gazdasági növekedés a töredéke lesz annak, amivel tavaly terveztek. Az augusztusi tárgyalásokon egyetértettek abban, hogy a bérfelzárkózást ebben a nehéz helyzetben is folytatni kell, de az ütemének alacsonyabbnak kell lennie, mint egy magas növekedés esetén. A kormányzat ugyanakkor hajlandó engedni a szociális hozzájárulási adóból.
Meglátjuk, hogy mire lesz elég ez a szochocsökkentés
– fogalmazott a VOSZ főtitkára. Visszautalt arra, amiről Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is beszélt a Közgazdász-vándorgyűlésen, ahol a volt pénzügyminiszter azt mondta, hogy ilyen nehéz helyzet a rendszerváltás óta csak a 2008-as válságot követően volt, miután az elmúlt 12 negyedévből 7-ben nem növekedett a magyar gazdaság.
Perlusz szerint a mostani világgazdasági környezetben nem kedvezők a folyamatok. Az orosz–ukrán háború nem zárult le, a vámháború nem csillapodott, és továbbra is kiszámíthatatlanság uralkodik, emiatt pedig nagyon nagy a feszültség a vállalkozók körében.
Lehet erőszakoskodni, meg erőltetni, de akkor megszűnnek a munkahelyek. Akik maradnak, lehet, hogy jobban fognak keresni, de mit mondjunk majd azoknak a tízezreknek, akik utcára kerültek. Ez a kérdés, nem az, hogy hány százalékkal emelkednek a bérek
– mondta a VOSZ főtitkára, hozzátéve, hogy ezzel együtt azon van a vállalkozói oldal, hogy folytatódjon a bérfelzárkózás Magyarországon.
Liga: szeptember 10-én lehet kormánydöntés
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője lapunknak elmondta, hogy a legutóbbi VKF-en konkrét számokról nem volt szó, de arról igen, hogy újra kell tárgyalni a minimálbér-megállapodást, ebben mindhárom oldal azonos állásponton volt.
A szakszervezeti vezető elmondása szerint Nagy Márton és a kormányzati oldal nem zárkózott el attól, hogy akár a béremelési pályán módosítsanak, ami egy átrsukturálást jelentene a következő két évben, viszont azt kérte, hogy azokat célszámokat, amelyeket tavaly meghatároztak, mint az ezereurós minimálbér vagy a minimálbérnek a rendszeres átlagkereset 50 százalékára történő felzárkóztatása 2027-re, tartsák a munkaadók és a szakszervezetek.
A miniszter ezen a VKF-ülésen azt is jelezte, hogy a kormányzat támogatja, hogy 10 százalékkal emelkedjen a szakmunkás-minimálbér 2026-ban.
Direkt módon nem utasították el a felvetést
– mondta a vállalkozók reakciójáról Mészáros Melinda, aki azt viszont elismerte, hogy ez a gazdaság teljesítőképességének függvénye. Ez a minimálbér esetében kevésbé áll meg, a tényleges makroszámokhoz ugyanis szerinte kevés köze van, amellett, hogy számszerűen kevesen kapják, szociális szempontokat is mérlegelni kell az emelésénél.
A Liga vezetője azt is elárulta, hogy várhatóan jövő hét szerdán, a szeptember 10-i kormányülésen dönthet a kormány a munkaadókat segítő intézkedéscsomagról, mint a szocho csökkentése, az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelése vagy a kiva módosítása. Ezek Mészáros Melinda szerint befolyásolhatják a munkaadók további hozzáállását.
Jövőre ezer euró lehet a garantált bérminimum, kettőezer az átlagkereset
A tavalyi bérmegállapodás 2016 után lett ismét többéves, aminek értelmében január elsejétől a minimálbér 9 százalékkal, bruttó 290 800 forintra emelkedett. Így ha tartják magukat a felek az eredeti menetrendhez, akkor
- 2026-ban 13 százalékkal, bruttó 328 600 forintra,
- 2027-ben további 14 százalékkal, 374 600 forintra emelkedik.
A garantált bérminimumról, ahogy említettük, évente döntenek, ez idén 348 800 forint.
Tehát egy 10 százalékos emeléssel 383 680 forintra nőhetne, amivel a szakmunkás minimálbér kvázi elérné az ezer eurót. Persze ehhez az is kell, hogy kitartson a forint elmúlt hónapokban látott lendülete.
De nem csak ezt a célt sikerülne teljesíteni. Egy ekkora emelés után szinte biztosra lehetne venni, hogy a bérdinamika 10 százalék fölé gyorsul, ebben az esetben pedig a mostani 704 ezer forintos bruttó átlagkereset könnyen elérné a 780 ezer forintot. Ez már a kettőezer eurós határ megközelítését jelentené.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.