Budaörs kontra vagyonkezelő

Mi illeti meg az önkormányzatot a villamosközmű-vagyonból? Csak a közművet üzemeltető gazdasági társaság -- az ÁPV Rt. közvetlen birtokában lévő -- részvényeinek 25 százalékára formálhat jogot, vagy a teljes állami vagyonrész negyedére, tehát a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. tulajdonának megfelelő hányadára is? A kérdés eldöntése a Legfelsőbb Bíróságra vár abban a jogvitában, amelyben a budaörsi önkormányzat követel több mint 61 millió forintot a privatizációs társaságtól.
Az ítélet irányadó lehet több próbaperben, ahol az érintettek a budaörsiekhez hasonlóan azt kifogásolják, hogy az ÁPV Rt.-től nem kapták meg a törvény szerinti járandóságukat. Így a budaörsi önkormányzat számára egy kedvező határozat százmilliós nagyságrendű fizetési kötelezettséggel terhelheti a privatizációs szervezetet.
Az egykori Magyar Villamos Művek Tröszt és a Budapesti Elektromos Művek (Elmű) 1992. január 1-jei hatállyal alakult át részvénytársasággá. Az ÁPV Rt. jogelődje az Elmű részvényeinek 50 százalékát a volt tröszt vagyonába helyezte. A részvények másik fele a vagyonkezelőnél maradt, amely a belterületi földek értékének megfelelő jusst értékpapírokban, illetve készpénzben kifizette az önkormányzatoknak, így a budaörsi helyhatóságnak is. Villamos vagyontárgyak átadására nem került sor, hiszen azok -- az akkor hatályos törvények szerint -- csak állami tulajdonban lehettek. A villamosenergia-ipar magánosításának lehetővé válásával 1995 nyarán módosult az önkormányzati törvény is, járandóságot biztosítva a településeknek. Kimondta: villamos közmű esetén az üzemeltető társaság állami tulajdonú vagyonrészének 25 százaléka részvény formájában, lakosságarányosan jár a szolgáltatásba kapcsolt önkormányzatoknak. Az ÁPV Rt. a birtokában lévő Elmű-részvények 25 százalékát ki is adta a budaörsi önkormányzatnak, amit az elfogadott; ám utóbb az MVM tulajdonában lévő 50 százalékos értékpapírcsomag arányos részére is igényt tartott, mondván: a Magyar Villamos Művek állami tulajdonban volt, illetve van ma is. Az értékpapírokat pedig az ÁPV Rt.-től mint a tulajdonosi jogok gyakorlójától követelte.
A vagyonkezelő a perben elsősorban arra hivatkozik, hogy csak közvetett tulajdonos. A vitatott részvénycsomag az MVM-é mint gazdasági társaságé. Az elsőfokú bíróság elfogadta érvelését, kiemelve, hogy részvénytársasági tulajdonlásról van szó, ami nem azonosítható a közvetlen állami tulajdon fogalmával.
Tegnap a Legfelsőbb Bíróság előtt a felperes utalt az Alkotmánybíróság villamosközmű-vagyonnal kapcsolatos határozatára. Megítélése szerint a bíróságnak azt kell az adott esetben eldöntenie, hogy az MVM állami tulajdon-e. Amennyiben pedig az -- hangzott el --, választ kell adni arra a jogkérdésre: tehető-e különbség közvetett és közvetlen állami tulajdon között. Felidézte azokat a villamosenergia-iparra vonatkozó kormányhatározatokat is, amelyekben a kormány voltaképpen a tulajdonosi jogait gyakorolta.
Ítéletet várhatóan a hónap végén hirdetnek.