Az Európai Unió fővárosai közül Bécsben a legjobb az életminőség, utána Koppenhága, Helsinki, Amszterdam és Stockholm következik. Párizs és London csak a 33., illetve a 40. helyen áll a világ városai között, öt, illetve kilenc hellyel való visszaesésük oka részben a bűnözés növekedése. Első viszont a két metropolis az EU-ban a kikapcsolódást segítő infrastruktúra fejlettségében, amiben amerikai városok, Los Angeles és New York viszik a prímet.
Budapest előnye csak hajszálnyi Prágával szemben, míg Ljubljana és Varsó néhány hellyel lemaradva követi őket. A magyar főváros Athént is megelőzi, míg a szabadidős létesítmények tekintetében Dublin és Lisszabon színvonalán áll. A tömegközlekedés tekintetében Budapest Bukaresttel osztozik a 61. helyen.
A lista élén található városok között csekélyek a különbségek. A kényelmes élet szükségleteit valamennyiben magas színvonalon elégítik ki, a közszolgáltatások hiányosságai, a bűnözés és a környezetszennyezés pedig csak mérsékelten rontják megítélésüket. Éles szakadék választja el viszont a világelsőktől a fejlődő országok városait. Leginkább az alapvető higiénés feltételek szegényessége, a személyes biztonság alacsony foka, a fogyasztási javak és a szabadidő kulturált eltöltését segítő létesítmények hiánya a különbségek oka.
Európában a legmagasabb színvonalon néhány svájci (Zürich mellett Genf és Bern), illetve német városban (Frankfurt, München, Düsseldorf) élhetnek az emberek. Az északi fővárosok -- köztük az unión kívüli Oslo -- világviszonylatban is a legjobb városi közlekedési infrastruktúrát mondhatják magukénak. A tömegközlekedés menedzselésében más kisebb városok is sikeresebbnek bizonyultak a metropolisoknál, ahol általában a kiterjedt hálózatok ellenére nem hatékony a rendszer, különösen a csúcsidőbeli zsúfoltság miatt.
Az életminőség tekintetében nyilvánvaló, bár csökkenő különbség mutatható ki az öreg kontinens nyugati és keleti fele között. A rendszerváltásban előrébb járó országok városait valamivel leszakadva követik Moszkva, Kijev és Szentpétervár, a politikai bizonytalanság, az elégtelen személyes biztonság és a lakosok egészségi állapota miatti alacsonyabb pontszámmal. Még hátrébb található Szarajevó és Belgrád, bár megítélésük jelentősen javult az előző évhez képest.
A városok értékelése tíz kategória (politikai-társadalmi, gazdasági, szociokulturális és természeti környezet, egészségügy, oktatás, közszolgáltatások, szabadidős lehetőségek, fogyasztási javak, lakásviszonyok) pontszámaiból áll össze. A 215 várost értékelő listán az értékeket az etalonnak vett New York 100-as osztályzatához képest határozzák meg. A felmérést készítők úgy válogatták össze a szempontokat, hogy ne kerüljenek közéjük olyan kulturális jellemzők, melyek egy-egy földrész szokásainak megfelelően kedvezményezték volna az adott kontinens településeit.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.