Az Európai Unió fővárosai közül Bécsben a legjobb az életminőség, utána Koppenhága, Helsinki, Amszterdam és Stockholm következik. Párizs és London csak a 33., illetve a 40. helyen áll a világ városai között, öt, illetve kilenc hellyel való visszaesésük oka részben a bűnözés növekedése. Első viszont a két metropolis az EU-ban a kikapcsolódást segítő infrastruktúra fejlettségében, amiben amerikai városok, Los Angeles és New York viszik a prímet.
Budapest előnye csak hajszálnyi Prágával szemben, míg Ljubljana és Varsó néhány hellyel lemaradva követi őket. A magyar főváros Athént is megelőzi, míg a szabadidős létesítmények tekintetében Dublin és Lisszabon színvonalán áll. A tömegközlekedés tekintetében Budapest Bukaresttel osztozik a 61. helyen.

A lista élén található városok között csekélyek a különbségek. A kényelmes élet szükségleteit valamennyiben magas színvonalon elégítik ki, a közszolgáltatások hiányosságai, a bűnözés és a környezetszennyezés pedig csak mérsékelten rontják megítélésüket. Éles szakadék választja el viszont a világelsőktől a fejlődő országok városait. Leginkább az alapvető higiénés feltételek szegényessége, a személyes biztonság alacsony foka, a fogyasztási javak és a szabadidő kulturált eltöltését segítő létesítmények hiánya a különbségek oka.

Európában a legmagasabb színvonalon néhány svájci (Zürich mellett Genf és Bern), illetve német városban (Frankfurt, München, Düsseldorf) élhetnek az emberek. Az északi fővárosok -- köztük az unión kívüli Oslo -- világviszonylatban is a legjobb városi közlekedési infrastruktúrát mondhatják magukénak. A tömegközlekedés menedzselésében más kisebb városok is sikeresebbnek bizonyultak a metropolisoknál, ahol általában a kiterjedt hálózatok ellenére nem hatékony a rendszer, különösen a csúcsidőbeli zsúfoltság miatt.
Az életminőség tekintetében nyilvánvaló, bár csökkenő különbség mutatható ki az öreg kontinens nyugati és keleti fele között. A rendszerváltásban előrébb járó országok városait valamivel leszakadva követik Moszkva, Kijev és Szentpétervár, a politikai bizonytalanság, az elégtelen személyes biztonság és a lakosok egészségi állapota miatti alacsonyabb pontszámmal. Még hátrébb található Szarajevó és Belgrád, bár megítélésük jelentősen javult az előző évhez képest.
A városok értékelése tíz kategória (politikai-társadalmi, gazdasági, szociokulturális és természeti környezet, egészségügy, oktatás, közszolgáltatások, szabadidős lehetőségek, fogyasztási javak, lakásviszonyok) pontszámaiból áll össze. A 215 várost értékelő listán az értékeket az etalonnak vett New York 100-as osztályzatához képest határozzák meg. A felmérést készítők úgy válogatták össze a szempontokat, hogy ne kerüljenek közéjük olyan kulturális jellemzők, melyek egy-egy földrész szokásainak megfelelően kedvezményezték volna az adott kontinens településeit.