Egészségügyiek minimálbéren

A 160 hazai kórházból 77 válaszolt az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) a januártól kötelező béremelés végrehajtásával kapcsolatos kérdéseire. Kiderült, a béremelés előtt a dolgozók 55 százalékának volt 40 ezer forintnál kevesebb az alapilletménye, s 10 intézményben 31--45 százalékos béremelésre volt szükség ahhoz, hogy az alkalmazottak elérjék a bértáblában előírt, illetve a megemelt minimálbér mértékét. Ez azért okozhat feszültséget, mert a gyógyintézmények a teljesítményeik alapján kapják a pénzt az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP), abban nincs elkülönítve a bérhányad és a dologi kiadás.
Tetézi a gondokat, hogy a dologi kiadásokra már tavaly is a szükségesnél 9 milliárd forinttal kevesebb jutott -- tudtuk meg Ari Lajostól, az EGVE elnökétől. A jelenlegi, két évre szóló költségvetés pedig nullaszázalékos dologi növekménnyel készült. Az EGVE ezért azt javasolja a politikai, szakmai és pénzügyi döntéshozóknak, vizsgálják meg, hogyan lehetne javítani az intézmények anyagi kondícióján. Egyben azt ajánlják, hogy az OEP egyelőre ne változtasson a kórházaknak, illetve a szakrendelőknek járó gyógyítási díjtételeken.
Ezt nem tartja lehetségesnek az OEP főigazgató-helyettese. Lapunknak ezt azzal indokolta, hogy ha a kormány elfogadja a tervezetet, áprilistól változik a finanszírozás. Az utólagos elszámolási rendszer következtében azonban csak júliustól kapják a megváltozott díjtételek szerinti összeget az intézmények, ami várhatóan visszanormázást jelent. A biztosító ugyanis nem lépheti túl a költségvetését, így ha több beteget látnak el a kórházak, kevesebb az egy esetre jutó összeg.
Donkáné Verebes Éva szerint alapos orvos-szakmai felülvizsgálat előzte meg a finanszírozás tervezett változtatását. Gondot okoz azonban, hogy az egyes orvosi szakmák közötti költségarányokon nem tudtak változtatni. A különféle beavatkozásokért járó forintértékeket csak a szakmákon belül módosították. Akik az átlagtól nagyobb mértékű teljesítménynövekedésről nyújtanak be számlát az OEP-nek, folyamatos ellenőrzésre számíthatnak. Ennek technikája február 20-ig készül el. A biztosító adatai azt mutatják, hogy az elmúlt év hasonló időszakához képest átlagosan 4 százalékkal nőtt a kórházak teljesítménye.
Az EGVE is azt javasolja, hogy szigorú teljesítménykontrollt vezessen be a biztosító. Csak így derülhet ki ugyanis, hogy indokolt-e a kórházak nagyobb betegforgalma, a növekvő számú súlyos beavatkozás, vagy egyesek csak a nagyobb OEP-bevétel érdekében "kozmetikázzák" a jelentéseket. Ez utóbbi ugyanis azt jelentené, hogy zárt költségvetés lévén, az intézmények egymás rovására juthatnak csak több pénzhez.
Donkáné Verebes Éva egyetért az EGVE-nek a dologi kiadások felülvizsgálatát célzó javaslatával. Mint mondta, az OEP a két évre szóló költségvetési terv készítésekor jelezte a nullaszázalékos dologi növekmény tarthatatlanságát. Az egészségügy ugyanis nem hasonlítható a többi költségvetési intézményhez. Itt az átlagosnál nagyobb mértékű az infláció, s az intézmények a kiadások nagyobb részét a piaci áron vásárolható termékekre -- energia, benzin, gyógyszer -- költik.