Egyre több munkanélküli

A luxembourgi székhelyű Eurostat szakembereinek számításai szerint a térség tíz uniós tagjelölt országának 53 statisztikai régiójában a munkanélküliségi mutató 3,2-től 23,7 százalékig terjed. Előbbit a cseh főváros, Prága térségében mérték, utóbbi pedig Bulgária délkeleti régiójának munkaerőpiacát jellemzi. Ugyanekkor az Európai Unióban a munkanélküliségi mutató 2,1 és 28,7 százalék között szóródott. Az 53 kelet- és közép-európai régió közül 21-ben nem haladta meg a ráta az EU 9,4 százalékos átlagát.
Az egy országon belüli legnagyobb eltérést a munkanélküliségi ráta tekintetében Szlovákia mutatta, itt ugyanis a legalacsonyabb ráta -- a főváros, Pozsony környékén -- 5,9, a legmagasabb pedig 21,9 százalékos volt. A legkisebb régiónkénti eltérést Romániában jegyezték fel a szakemberek, itt a mutató Bukarest 3,4 százaléka, valamint a délkeleti országrész 7,3 százaléka között mozgott.
Miközben a kelet- és közép-európai országok legtöbbjében nőtt a munkanélküliségi ráta, Magyarországon a vizsgált időszakban 8,9-ről átlagosan 6,9 százalékra csökkent. A térség országai közül így csupán Romániában alacsonyabb az állástalanok aránya. Sőt, a hét magyarországi térség közül csak kettőben haladja meg e mutató a magasnak mondható, 9,4 százalékos európai uniós átlagot. A térség 53 statisztikai régiójából a 7 legalacsonyabb munkanélküliségi mutatóval rendelkező között három magyarországi van, s a állásnélküliséggel leginkább sújtott térségek között nincs magyarországi terület.
A hét magyarországi régió közül a Nyugat-Dunántúlon a legkedvezőbb a helyzet, ahol mindössze 4,4 százalékos az állástalanok aránya. Ez a térség a harmadik legkedvezőbb helyzetben lévő e tekintetben az 53 közül. Közép-Magyarország (Budapesttel) 5,2, a dél-alföldi régió 5,7, a közép-dunántúli 6,0, a dél-dunántúli pedig 8,2 százalékos munkanélküliséget mutat. Az észak-magyarországi régióban 11,4, az Észak-Alföldön pedig 10,1 százalék az állást keresők aránya.
A pályakezdők körében tapasztalt munkanélküliségi ráta a térség 53 régiója közül a Nyugat-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, 7,2 százalékos. A legmagasabb munkanélküliséget pedig a fiatalok körében a lengyelországi Warminsko-Mazurskie régióban mérték, ahol a ráta 48,8 százalékos volt. A térségek közötti eltérés e tekintetben alacsonyabb, mint az Európai Unió egészében, ahol e mutató 3,5 és 65,2 százalék között szóródik. A pályakezdők munkanélküliségét jellemző mutató az 53 közül mindössze 16 régióban volt alacsonyabb, mint az EU 17,8 százalékos átlaga.
Míg az Európai Unió egészét tekintve a nőket jellemzően sokkal inkább sújtja a munkanélküliség, mint a férfiakat, addig ez a különbség nem számottevő a kelet- és közép-európai térségben. A nők körében tapasztalható munkanélküliségi ráta -- szinte megegyezően a lakosság egészére mért mutatóval -- 3,8 és 25,4 százalék között oszlik meg a térség 53 régiójában.
Az EU-ban ezzel szemben a nők körében tapasztalható munkanélküliség aránya 2,0 százaléktól 41,4-ig terjed. A kelet- és közép-európai régiók közül 27-ben a nők munkanélküliségi rátája 1999 áprilisában nem érte el az unió 10,9 százalékos átlagát. S még egy érdekesség: a nyolc román régió közül hétben, illetve a hét magyarországi térség közül hatban a nőket átlagosan kevésbé sújtja a munkanélküliség, mint a férfiakat.