Félnek a bővítéstől
A szovjet birodalom szétesése felett érzett lelkesedés csak addig tartott, amíg Nyugaton megértették: az elszegényedett egykori kommunista országok vissza akarnak menni a közös európai házba. Az átlag nyugat-európai most már félti jólétét, életének eddigi stabilitását a bővítés után keletről várható bűnözőktől, illegális bevándorlóktól, és az állását veszélyeztető "olcsó lengyel munkaerőtől" -- idézi a tudósító Werner Weidenfeld politológust, a Müncheni Egyetem professzorát. Philipp Ther berlini történész is elismeri, hogy az "Osterweiterung" szónak fenyegető kicsengése van. Gerhard Schröder német kancellár mindenesetre szorgalmazza, hogy a lengyeleknek az unióba történő belépésük után még hét évig ne legyen joguk munkát vállalni a tagországokban. Otto Schily belügyminiszter pedig az idén januárban bejelentette, hogy a lengyel--német határt a bővítés után még évekig őrizni fogják.
Ezt a távolságtartást csak valamennyire mérsékli az EU munkaügyi és szociálpolitikai biztosa, Anna Diamantopoulou álláspontja, aki a Rzeczpospolita lengyel napilap szerint azt hangoztatta a nemrég Varsóban tett hivatalos látogatásakor, hogy a kancellár által javasolt korlátozásnak csak akkor van értelme, ha egyúttal elősegítik a lengyel munkapiac fokozatos beilleszkedését az unió piacába. Ennek megoldása például az lehetne, ha évente fokozatosan bővítenék az EU-ban munkavállalási engedéllyel dolgozó lengyelek kontingensét, vagy ha segítenék az uniós szociális szabályok bevezetését Lengyelországban. Az EU-s munkapiac azonnali megnyitását viszont Diamantopoulou sem tartaná helyesnek, szerinte ez Lengyelország számára is kockázatos lenne, mert legjobb szakembereit emigrációra ösztönözné (VG, 2001. február 27.).
Mindezek mellett már előfordulnak a "kelet-fóbiával" ellentétes megnyilvánulások is. A Berliner Zeitung, ha politikailag indokoltnak tartotta is, gazdasági szempontból értelmetlennek minősítette a lengyelek elleni schröderi "karantént". A CDU különbizottságának a nizzai csúcs előtt készült jelentése pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a szabad munkaerő-áramlás kétirányú lesz. Példaként említi a jelentés, hogy Csehországban már most több német dolgozik, mint amennyi cseh Németországban. Mecklenburgi állásnélküliek pedig a lengyelországi Szczecinben találtak maguknak munkát. A Financial Times Deutschland szerint inkább attól kellene félni: mi lesz, ha nem jönnek a keleti vendégmunkások? Mintegy ennek megerősítéseként a német iparszövetség az idei év elején 1,3 millió megüresedett állást hirdetett meg.
