Külföldieket igényel az EU
A bevándorlás az egyik legérzékenyebb téma azok közül, amelyekről a bizottság szerint Stockholmban cselekvési tervet kell elfogadni. Brüsszel a munkaerő-piaci szűk keresztmetszetek megszüntetése végett szorgalmazza az unión kívüli szakemberek munkavállalásának megkönnyítését, elsősorban az informatikai szektorban.
A bevándorlók az Eurostat adatai szerint meghatározó mértékben járulnak hozzá a tagállamok népességnövekedéséhez, és demográfiai modellszámítások szerint ez a szerepük a jövőben még jobban felértékelődik. A tizenötök közül jelenleg Nagy-Britannia bevándorlási politikája a leginkább előrehaladott. Tavaly ősz óta a külföldi diplomások például szakmai gyakorlat igazolása nélkül is igényelhetnek munkavállalási engedélyt a szigetországban, méghozzá a korábbi négy- helyett ötéves időtartamra. Az 1999-ben benyújtott 80 ezer engedélykérelem 90 százalékát pozitívan bírálták el.
A munkáspárti kormány arra is nagy hangsúlyt helyez, hogy a brit lakosságban tudatosítsa a "nyitottság" előnyeit: kiszámították például, hogy a Nagy-Britanniában dolgozó külföldiek összességében 10 százalékkal több adót és járulékot fizetnek, mint amennyi juttatást különböző címeken kapnak.
Mint arról beszámoltunk, Németország is foglalkozik a külföldi szakemberek munkavállalásának további könnyítésével (VG, 2001. február 5.). Az olasz kormány decemberben fogadta el azt a tervet, amely szerint 2050-ig évente 357 ezer külföldi bevándorlását engedélyezik, enélkül ugyanis sok kis- és középvállalkozás bezárhatna -- írja a Handelsblatt.
Az unión kívüli munkavállalók beengedésén kívül a szakemberhiány szerkezeti okait is kezelni kell az oktatás, továbbképzés reformjával -- hangoztatja a bizottság. A demográfiai és munkaerő-piaci folyamatok ugyanis a belső tartalékok fokozott kihasználását teszik szükségessé. Ennek jegyében javasolják, hogy Stockholmban a nők és idősek munkavállalásának ösztönzéséről is essen szó. Középtávú célokat kell kitűzni a nők foglalkoztatási arányának emelésére, és azokat megfelelő adó- és szociális szabályozással meg kell valósítani -- hangoztatja a brüsszeli közlemény.
A tavalyi lisszaboni csúcsértekezleten meghatározott ambiciózus cél -- miszerint 2010-ig az uniót a világ leginkább versenyképes és dinamikus tudásalapú gazdaságává kell tenni -- elérése érdekében ezen túlmenően szükség van a belső munkaerőmozgást korlátozó tényezők megszüntetésére is. A legfontosabb, cselekvést kívánó terület a szakképesítések kölcsönös elismerése és a társadalombiztosítási jogosultság tagországok közötti "hordozhatósága" -- vélekedik az EU javaslattevő szerve.
Brüsszel nem csupán a munkaerőpiacon szorgalmazza a liberalizáció gyorsítását. Hasonló lépéseket sürget a gázpiacon, a közlekedésben, valamint a postai és pénzügyi szolgáltatások, továbbá a közbeszerzések terén. A stockholmi csúcsot előkészítő dokumentum kiemelten foglalkozik a távközlési ágazattal: az év első hónapjaiban megállapodásra kell jutni mindenekelőtt az elektronikus kereskedelem és az elektronikus pénzügyi szolgáltatások ösztönzésére hivatott könnyítésekről.
Ezekbe a folyamatokba a tagjelölt országokat is minél hamarabb be kell vonni -- javasolja tízpontos javaslatcsomagjában a bizottság, hozzátéve: a kutatás-fejlesztés támogatásának összefogása, a szabályozói környezet folyamatos revíziója és az "új technológiák" jelentőségének felismerése is elengedhetetlen feltétele az EU versenyképességére vonatkozó ambiciózus célok elérésének.
