BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Lokalizálnák az állatjárványokat

Uniós mintára területi elvet vezetne be az FVM az állategészségügyben, hogy járványok esetén ne az egész országban, hanem csak egy-egy régióban kelljen leállítani az állatforgalmat. A járványok miatt leölt állatok után a gazdáknak teljes kártalanítás járna a csatlakozástól. A változtatási terveket egy agrárharmonizációs jogszabálycsomag tartalmazza. Az FVM sürgős eljárással a föld- és az állat-egészségügyi törvényt módosítaná.

Az uniós jogharmonizáció gyorsítására agrárszabályozási csomagot terjeszt a kormány elé az agrártárca -- értesült a Világgazdaság. A minisztérium szerint a csatlakozási tárgyalások kimenetele szempontjából feltétlenül szükséges, hogy a változtatásokat április 30-ig elfogadja a parlament. Ezért az FVM -- Dávid Ibolya igazságügy-miniszter nevét is feltüntetve -- előterjesztésében azt kéri a kormánytól, hogy kivételes és sürgős eljárást kezdeményezzen az ügyben.
Az agrártárca egyrészt a földtörvényt módosítaná annak érdekében, hogy a külföldiek nem termőföldnek minősülő ingatlanszerzését ezután az önkormányzati jegyzők engedélyezhessék a közigazgatási hivatalok vezetői helyett (VG, 2001. február 15.). A jogszabálycsomagban emellett számos ponton változna az 1995-ben elfogadott állat-egészségügyi törvény is. Minden korrekciót a "csatlakozással összefüggő jogharmonizációs követelményekkel" támaszt alá az FVM. Információink szerint az április 30-i határidőt Magyarország maga vállalta a korábbi uniós agráregyeztetéseken. Így ugyanis elegendő idő maradhat arra, hogy a belépés ma tervezett, 2003-as időpontjáig az alacsonyabb rendű jogszabályok is EU-konformmá váljanak.
Az állat-egészségügyi szabályozásban a tárca EU-s mintára úgynevezett területi elvet vezetne be. Ez legfontosabb változtatásként lehetőséget nyújtana arra, hogy fertőző állatbetegségek felbukkanásakor az exporttilalmat ne az ország teljes területére, hanem csupán egy-egy régióra rendeljék el. A zárolt zónákat a minisztérium állapítaná meg.
A járványügyi intézkedésekkel megsemmisített állatok után ezután is kártalanítás járna, de a kifizethető összeg nőne. Kompenzációként a teljes forgalmi értéket kapnák a gazdák, szemben az eddigi 90 százalékkal. A kártalanítás minden olyan veszélyes állatbetegségre kiterjedne, amely úgynevezett bejelentési kötelezettség alá tartozik. A teljes kompenzáció azonban csak az uniós csatlakozás pillanatától lépne életbe.
Heves szakmai viták várhatók amiatt, hogy az állattartóknak -- bizonyos esetekben -- kötelezően írásbeli szerződést kellene kötniük az állatorvosokkal, igazolandó, hogy a termelők gondoskodtak állataik megfelelő ellátásáról. Egyúttal szigorodnának az állat-egészségügyi bírság kiszabási feltételei is.
A feladatkörök tisztázása érdekében az FVM egyértelműen elhatárolná egymástól a hatósági és a magánorvosi funkciókat. Az állami (hatósági) állatorvosokra az irányítást, az engedélyezést és az ellenőrzést, míg a magánállatorvosokra a szolgáltatásokat bízná. A járványelhárítási sürgős intézkedéseket ezután az agrárminiszter helyett az országos főállatorvos rendelhetné el. Az élelmiszer-biztonság javítására pedig külön szervezet jönne létre Élelmiszerbiztonsági Hivatal elnevezéssel az állat-egészségügyi szakigazgatáson belül.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.