Nyolcezer új állás születik

Az EU eddig lezajlott bővítési hullámai sohasem hoztak háromnál több országot, illetve kettőnél több nyelvet a közösségbe -- emlékeztet az akciócsoport jelentése. Jóllehet a most kopogtató tizenkét állam várhatóan nem egyszerre nyer bebocsátást az unióba, a keleti bővítés intézményi hatása így is hatalmas lesz: országonként átlagosan 700 fővel kell majd emelni a közösségi közalkalmazottak számát, amiből 166 fő az Európai Parlament, 192 a bizottság, 64 pedig az Európai Bíróság stábját fogja erősíteni.

Az új tagállamoknak valószínűleg gondot okoz majd megfelelően képzett jelöltek felkutatása egyes speciális pozíciókra -- figyelmeztet a jelentés. Ez elsősorban a nyelvekre vonatkozik. Minden új uniós nyelv több tucat tolmács beállítását követeli meg a különböző intézményekben, ám egyes közép- és kelet-európai nyelvek esetében a megfelelően képzett tolmácsok száma alig tucatnyi, és rövid távon ez a hiány aligha oldható meg. Nem lebecsülendő az a "kulturális sokk" sem, amely az új tagállamok Brüsszelbe delegálandó közalkalmazottaira vár -- teszi hozzá az akciócsoport.
Az eddigi EU-bővítések során az újonnan belépők nyelvét automatikusan hozzáadták az unió hivatalos nyelveihez, és minden jel arra mutat, hogy ez a keleti bővítés során is így lesz -- emlékeztet a European Report által közölt jelentés.
A gyakorlatban az intézmények több, a tolmácsok és fordítók számát csökkenteni hivatott módszert dolgoztak ki. Ezek közé tartozik például a tolmácsolás egy vagy több "nagy" nyelven keresztül történő lebonyolítása (tehát például a finn szöveget nem közvetlenül fordítják portugálra, hanem először angolra ültetik át), illetve a munkanyelvek számának korlátozása. Az efféle egyszerűsítések az új tagok belépésével szinte elkerülhetetlenné válnak -- jósolja az akciócsoport.
A javaslatok között szerepel, hogy a tagjelölt országokban létre kellene hozni az "EU-konform" tolmácsok névjegyzékét, az EU-nak pedig részletesen meg kellene vizsgálnia annak lehetőségét, hogy a költségek ésszerű korlátok között tartása mellett biztosítsák a "többnyelvű munkakörnyezet elvének érvényesülését". A Neil Kinnock bizottsági alelnök vezetése alatt zajló intézményi reformokkal kapcsolatban a jelentés szerzői elképzelhetőnek tartják, hogy az EU bővítése végre a jelenlegi tagállamokban is azok támogatása felé mozdítja el a belpolitikai hangulatot.
Magyarországon egyelőre korai lenne azt számolni, hogy hány magyar állampolgár kaphat helyet az uniós intézményekben -- tájékoztatta lapunkat a Külügy- és az Igazságügyi Minisztérium is. A kérdés a csatlakozási tárgyalások része lesz, de érdemi megvitatására valószínűleg csak 2002-ben kerülhet sor.