Elolvadt a világ legnagyobb jéghegye és ez az egész Földre fenyegető: darabokra hullik az A23a, a D15 az új uralkodó

Évtizedeken át lenyűgözte a kutatókat, most azonban látványosan darabjaira hullik a világ legnagyobb jéghegye. Az A23a, amely egykor nagyobb volt, mint Rhode Island, és közel ezermilliárd tonnát nyomott, ma már csupán Londonnal összemérhető méretű. A Brit Antarktiszi Kutatóintézet (BAS) szakértői szerint a „megaberg” napjai meg vannak számlálva.

Az A23a 1986-ban szakadt le az Antarktisz Filchner-Ronne selfjégéről, és azóta többször is elnyerte a „világ legnagyobb jéghegye” címet. Időről időre megelőzték más jégóriások – például az A68 2017-ben vagy az A76 2021-ben –, de ezek gyorsabban szétestek, így az A23a hosszú éveken át tartotta a rekordot.

A jéghegy több mint 30 évig meg sem mozdult, mert a Weddell-tenger fenekén „megszorult”. Csak akkor indult el, amikor kellően megkisebbedett ahhoz, hogy kiszabaduljon a tengerfenék fogságából. Azóta viharos utat járt be: 2020-ban a tengeráramlatok sodorták, majd ismét fennakadt egy víz alatti hegységen, később a kontinentális talapzaton is elakadt, míg végül idén májusban újra szabadon mozgott.

Miért hullik most szét az A23a jéghegy?

Andrew Meijers, a BAS oceanográfusa szerint az A23a a Déli-óceán egyik legerősebb áramlatában, a Southern Antarctic Circumpolar Current Front sodrásában sodródik, amely végül északkelet felé, a hírhedt „jéghegy-sikátoron” keresztül viszi. A folyamatos mozgás, a melegebb vizek és a tavaszi felmelegedés együttesen végzetesek a jégóriás számára: 

A széthullás azt jelenti, hogy az A23a elveszítette világelsőségét: jelenleg a 3000 négyzetkilométeres D15a számít a legnagyobb jéghegynek. Az A23a azonban még mindig a második helyen áll – de nem sokáig.

A BAS kutatóhajója, az RRS Sir David Attenborough nemrégiben ellátogatott az A23a-hoz, amikor az Dél-Georgiánál elakadt. Mintákat gyűjtöttek a környező vizekből és a tengerfenékről. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy egy ekkora jéghegy mozgása és olvadása jelentős ökológiai következményekkel jár: a hideg édesvíz hirtelen beáramlása megváltoztatja a tengeri élővilág környezetét.

A kutatók szerint az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribbá válhatnak az ilyen óriási jéghegyek a térségben, ami hosszú távon drámai változásokat okozhat az ökoszisztémában – és hozzájárulhat a globális tengerszint-emelkedéshez.

Most azonban a természetes folyamatok és a felmelegedő óceán közös hatására lassan eltűnik a térképről. Bár a tudósok szerint a jéghegyek leválása és szétesése természetes jelenség, az Antarktisz gyorsuló olvadása és az emberi tevékenység okozta klímaváltozás miatt az A23a széthullása egy sokkal nagyobb történet része: azé, amely a jövő generációira is hatással lesz.