Az import miatt sérülékeny a magyar gázellátás – ám jelenleg nincs veszélyben

Bár rendben zajlik a magyarországi felhasználók földgázzal történő kiszolgálása, okkal, ok nélkül rendre felmerül a gázellátás zavarának veszélye. A magyarázat a hazai gázpiac kényes egyensúlyában keresendő, amelyet geopolitika események veszélyezetnek folyamatosan. A sérülékenységet csak erősíti az erős importkitettség.

Magyarország földgázgázellátása folyamatosan kulcsfontosságú

• a villamosenergia-termelés,
• a távfűtéses lakások használati melegvízzel való ellátása
• és az ipar (főként a műtrágyagyártás és a vegyipar) kiszolgálása

miatt. A téli időszakban emellett fűtési igány kielégítése is a figyelem középpontjába helyezi. Ezt jól tükrözik a számok is. Tavaly az előbbi felsorolásban elsőként említett bruttó villamosenergia-termelés például 18,7 százalékban támaszkodott a fosszilis energiahordozókra a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) előzetes adatai alapján. Ebbe persze a gáz mellett beleértendő az olaj és a szén is. Együttes súlyuk az áramtermelésben 2,5 százalékkal esett a napenergia előretörése miatt.

A lista második tétele, a hőszolgáltatásra előállított energiamennyiség 68 százalékát állították elő földgázzal. A felhasznált összes fosszilis aránya ez esetben is esett a megújulók javára. A megújulók felét a biomassza, négytizedét a geotermikus energia tette ki. (A lista harmadik eleméről, az ipari termelés földgázfelhasználása nem témája a hivatal összefoglalójának.)

A teljes tavalyi elsődlegesenergia-termelés kicsit meghaladta az 1 millió terajoule-t, ennek a 30 százalékát állították elő földgáz felhasználásával. Az adat jól mutatja, hogy a hazai energiaellátás mennyire ki van téve a földgáz használatának. Ez nem feltétlenül baj, ha van elég belföldön felhozott gázunk, kedvezőek a tárolási lehetőségeink és kellő mennyiségű importhoz is hozzájutunk.

Nő a hazai felhozatal, de arra ne alapozzuk a gázellátást

Az egyébként sem túl jelentős magyarországi szénhidrogén-termelés csökkenését a közelmúltban megállították az önellátás közelítését célzó vállalati és kormányzati intézkedések, sőt, a termelést ismét felfelé tartó pályára helyezték. Ezeknek köszönhetően a múlt évben (energiamennyiségben számolva) 6 százalékkal nőtt a hazai gáztermelés, az idei első félév pedig további javulást mutatott. Az Energiaügyi Minisztérium minapi tájékoztatása szerint a gáztermelés az egy évvel korábbi 956 millió köbméterről 977 millió köbméterre nőtt az első hat hónapban, vagyis a többlet 22 százalék. A tárca közleménye emlékeztet, hogy a tavaly ősszel öt év szünet után meghirdetett bányászati koncessziók alapján hat helyszínen (Buzsák, Csongrád, Hatvan, Kiskőrös, Kiskunhalas és Tamási) indul meg a szénhidrogénkutatás. Továbbá - mint akkor Nagy László, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnöke hangsúlyozta - folynak a további alkalmas területek érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatai, lehetővé téve ezzel a mielőbbi újabb kiírásokat. A hazai termelésű földgáz mennyiségéhez adódik a megújuló forrásból származó biogázé és idővel talán a hidrogéné is. Ám egyik sem túl nagy mértékben. A tavaly Magyarországon termelt összes villamos energiának a 31,3 százaléka származott a megújulókból, és az utóbbinak is csak a 2,7 százaléka biogázból. 

 Vagyis Magyarország aligha lesz a kőolaj és a földgáz országa.

Azonban nagy gáztárolóink vannak

A hazai gáztárolókapacitások viszont segítenek ellensúlyozni a szerény belföldi gáztermelésből adódó hátrányokat. Akkorák ugyanis, hogy az importtal jól gazdálkodva lehetővé teszik, hogy

• az ország kényelmesen átvészelje a fűtési idényt,
• adott ideig a behozatal esetleges elakadását is,
• és még szomszédos országok is magyar területen tárolhassanak. (Szerbia évek óta él ezzel a lehetőséggel.)
• Arra is van mód, hogy a télre készülő kereskedők ne töltsék fel a tárolókat azonnal minden hozzáférhető gázzal, hanem kivárják e kedvezőbb beszerzési lehetőségeket.
• Mi több, lefoglalhatnak olyan céllal is nagy tárolókapacitásokat, hogy arra alapozva más kereskedőknek kínáljanak rugalmas gázellátási szolgáltatásokat.

A tárolók feltöltésével pedig jól áll Magyarország. Az augusztus 31-i adat 68,14 százalék, ennyi gáz az ország teljes, éves gázigényének a 49,13 százalékának a kielégítésére elég a hivatalos uniós statisztika szerint. Az átlagos uniós töltöttség 77,51 százalékos, de ez úgy jött ki, hogy több országnak van kicsi, gyorsan feltölthető tárolója. Emiatt az EU-ban eddig félretett összes gáz az unió gázigényének csak a 25,03 százalékát tudja kielégíteni. Fogyasztásarányosan Magyarországnál csak Ausztria, Csehország, Szlovákia és Lettország áll jobban. Igaz, a hazai készletbe beleszámít a Szerbiának tárolt gáz is.

Bár a most őrzött hazai gázmennyiségnél az elmúlt hat éven belül csak 2022-ben volt kevesebb a tárolókban, még a 2022-es mennyiség is elég volt az igények kielégítésére.

Vagyis minden rendben van, ha rendben érkezik az import is

A magyarországi gázfelhasználás tavaly 65,6 százalékban függött az importtól a MEKH előzetes adatai szerint, ami nagyon jó adat, mert egy év alatt 30 százalékpontos csökkenést jelent. A látványos javulás ellenére azonban éppen az import hozzáférhetősége teheti kockázatossá a hazai gázellátást, amely - hangsúlyozni kell - jelenleg nincs veszélyben. Folyamatosan érkezik a nagy mennyiségű orosz gáz az országba Szerbia felől, mellette harmadakkora mennyiség Ausztria, és szintén harmadakkora (nem orosz) tétel Románia felől is. Közben lendülettel telnek a tárolók, rendben zajlik a hazai ellátás, és még exportra is marad bőven. A fő kiszállítási irány - Szlovákia és Ukrajna – mellett egy ideje megjelent Horvátország is. Akkor mi a gond?

Kiesett az állítólag már nem is használt vezeték

A Szerbia és (nem folyamatosan) az Ausztria felőli orosz import azóta zavartalan, amióta 2022-ben üzembe helyezték a Török Áramlat meghosszabbításaként lefektetett, délről érkező gázvezetéket, és amióta egyúttal leállt Magyarország több évtizeden át bevált, Ukrajnán keresztüli behozatala. Vagy esetleg nem állt le. A hivatalos bejelentésekben ugyanis csak a hosszú távú magyar-orosz gázvásárlási megállapodás alapján importált mennyiség átirányítását jelentették be. Azt nem, hogy az ezen felüli, versenypiaci kereskedők által rendelt mennyiség sem érkezhet Ukrajna felől. Annak alapján feltételezhető, hogy fennmaradt némi behozatal az ukajnai útvonalon, hogy magyar politikusok az idén erőteljesen felszólaltak az ukrajnai alternatív importlehetőség kiesése miatt, miután Ukrajna 2025 elejétől nem hosszabbította meg a területén keresztüli orosz gáz szállítását lehetővé tevő szerződést.

Várják a gázt az ukrajnai tárolók is

További összetevői is vannak a hazai gázpiacnak az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatos megváltozásának. Amióta keleti szomszédunk bő két éve nem jut orosz gázhoz, a gázt Nyugatról szerzi be, döntő mennyiségben Magyarországról (és Szlovákiából, Lengyelországból és a Transzbalkán vezetéken), jó eséllyel orosz eredetűt. Kivihető Ukrajnába a Kelet-Magyarországon felhozott gáz is. Bár ez a magyar export nagy segítségére van Ukrajnának, le kell szögezni, hogy piaci megállapodásokról van szó, amelyek az eladóknak hasznot hoznak, közben pedig nem sérül a magyarországi ellátás. A konkrét exportálók neve nem nyilvános, de aligha kispályásak. 

Orosz lapértesülés szerint Ukrajnának még a tél beállta előtt további 3,5 milliárd köbméter gázt kell vásárolnia, ez nagyjából 1,4 milliárd euróba kerülhet. Jelenleg 6,5 milliárd köbméternél tart. Az előző telet 8,2 milliárd köbméterrel indította a szükséges 10 milliárd köbméter helyett. Ráadásul aligha számíthat a korábban remélt azeri gázra, mert kiderült, hogy az túl drága számára. Az Ukrajna által importált gáz 63,5 százaléka Magyarországról és Szlovákiából származik, és orosz eredetű.

Az uniós statisztikákból az ovlasható ki, hogy az ukrajnai tárolók töltöttsége 21,79 százaléknál tart, ennyiből az ország éves gázigényének a 30,5 százaléka elégíthető ki. Ennek alapján folyamatosnak ígérkezik a magyar kereskedőktől történő vásárlása is. 

Erősödhet az uniós szankciós szigor

Az uniós tagországok az Ukrajnát megtámadott Oroszországtól a rá kivetett szankciók miatt már csak korlátozottan vásárolhatnak szénhidrogént. A vezetékes és a cseppfolyósított gáz importjának teljes tilalma 2027 végére léphet hatályba. A Bloomberg hírügynökség tudni vél egy belső, uniós dokumentumról, amely szerint az EU soros elnöke, Dánia azt szeretné elérni, hogy a tagországoknak dokumentálniuk kelljen a vásárolt földgáz nem orosz eredetét. Javaslata szerint eleve orosz eredetűnek számítanak az EU-ba Oroszországgal vagy Fehéroroszországgal közös határon érkező, valamint a Török Áramlaton keresztül belépő gáz, kivéve, ha a vevő nem bizonyítja cáfolhatatlanul az orosztól eltérő eredetet.

Igaz, mindezt nem kell elkiabálni. Akár meg is változhat az uniós álláspont. Robert Fico, Szlovákia elnöke Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott keddi tárgyalásai után ugyanis közölte, hogy

Az Eurostat és a TASZSZ orosz hírügynökség számításai szerint az idei első félévben az uniós országok közel 3 milliárd euró értékben vásároltak orosz vezetékes gázt, cseppfolyósítottat pedig 4,5 milliárd euróért. A teljes, 7,4 milliárd eurós vásárlás 9 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.

Ha Európának nem kell, Kínába viszik az orosz gázt

Szintén érinti az európai, ezzel a magyarországi gázimport-lehetőségeket az, hogy az orosz Gazprom és a kínai CNPC hétfőn kötelező érvényű szándéknyilatkozatot írt alá a Szibéria Ereje II. gázvezeték lefektetéséről. Márpedig, ha Oroszország több gázt exportál Kínába, akkor Európának kevesebb marad. A két társaság megállapodott a Szojuz Vosztok mongóliai szakaszról is. Az együttműködés 30 évig tart és évi 50 milliárd köbméterről szól.

A működő Szibéria Ereje vezetéken az eddigi évi 38 milliárd köbméteres kivitelt évi 44 milliárd köbméterre növelik, a távolkeleti útvonalon keresztül történőt pedig 10 milliárdról 12 milliárdra. A kínaiak a gázért 50-50 százalékban fizetnek rubelben és jüanban, és kevesebbet, mint az európai vevők.