Lakhatási válság sújtja egész Európát: így küzd a lakáshiány ellen Magyarország

A lakhatási válság egyre súlyosabb szerte Európában, ami nem is csoda, hiszen minimum egymillió lakás hiányzik a piacról az Európai Unióban, és ez egyre szélesebb társadalmi rétegeket érint.

Ezért óriási baj a lakások hiánya

Az Oeconomus elemzése szerint a magas ingatlanárak nem csupán szociális, hanem gazdasági versenyképességi kérdést is jelentenek, ugyanis a megfizethető lakások hiánya azzal jár, hogy a fiatalok elhalasztják a családalapítást, a hallgatók nem tudnak bekerülni a legjobb egyetemekre, az olyan munkavállalók, mint a tanárok vagy az egészségügyben dolgozók, nem tudják elfogadni a nagyvárosokban kínált állásokat, mert a lakások ára meghaladja az anyagi lehetőségeiket, a fiatal szakemberek pedig nem költöznek be a városokba, visszavetve ezzel az innovációt.

A legtöbb uniós tagállamot jellemző tartós kínálathiány okai sokrétűek, kezdve a 2008-as gazdasági válság után drasztikusan visszaeső lakásépítésektől a 2020-as éveket sújtó koronavírus-járványon, infláción, energiaválságon át az orosz–ukrán háborúig. A helyzetet nem könnyítették meg olyan tényezők sem, mint a munkaerő- vagy anyaghiány, a kevés beépíthető terület vagy épp a rövid távú lakáskiadás (Airbnb) térnyerése.

és néhány országban (Portugália, Észtország, Görögország, Hollandia) már különösen nehéz a helyzet. Magyarországon a lakásárak és jövedelmek arányának változása ennél kedvezőbb képet mutat, de azért a lakhatási nyomás hazánkban is érezhető.

Magyarország így küzd a lakáshiány ellen

A helyzet kezelésével a kormány gyorsított engedélyezési eljárásokkal és kiemelt állami beruházásként kezelt lakásépítési projektekkel próbálkozik, tehát igyekszik bővíteni a lakáskínálatot. Ezt olyan intézkedések is szolgálják, melyek gyorsítják az építési projekteket, ösztönzik az új fejlesztéseket és csökkentik a jogi és adminisztratív akadályokat. Például a Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzatában (TÉKA) több új irányelv jelent meg, amelyeket kifejezetten a lakáskínálat bővítésének elősegítésére vezettek be, de 

Az elemzés arra is rámutat, hogy nemcsak a kiemelt státusz és az állami koordináció teszi vonzóbbá a fejlesztéseket a cégek számára, emellett még 300 milliárd forint forrást is biztosít az állam a Lakhatási Tőkeprogram segítségével, amit 100–250 milliárd forint magántőke, valamint banki hitelek egészíthetnek ki, így összesen 1000-2000 milliárd forint értékű fejlesztés indulhat el. Mivel a támogatható fejlesztéseknek árkorlátokat kell teljesíteniük, a kínálatban elérhető lakások árban is versenyképesek lesznek.