Reform kell, de hogyan

Két éve az osztrák egészségbiztosítás kiadása 133 milliárd schilling volt, hiánya 3,5 milliárd. A deficit tavaly már 5 milliárd lett, és ugyanennyit várnak ebben az évben is -- írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. (OECD-adatok szerint Ausztria a GDP 8,3 százalékát fordítja egészségügyre.) A hiány és növekedésének okai az orvosi szolgáltatások emelkedő költségeire és a bérhez kötött finanszírozásra vezethetők vissza -- mondják a szakértők.
Az egészségbiztosítási kiadások legnagyobb tételei az intézményi ápolás, az orvosi szolgáltatások ellenértéke és a gyógyszerköltségek; a kasszák működési költsége büdzséjük 4 százalékára rúg. Az osztrák társadalombiztosítási rendszer elvben önkormányzó, valójában a teljesítések legnagyobb részét és a hozzájárulásokat törvényileg írják elő. Alkamazottanként a munkáltatók a bér 20,45, a munkavállalók 17,65 százalékát fizetik (a megfelelő kulcsok munkások esetében 21,1, illetve 18,2).
Már tavaly is tettek néhány méla kísérletet a hiány csökkentésére, ezek azonban inkább a közfelháborodás gerjesztésére voltak csak jók: 45-ről 55 schillingre emelkedett a receptdíj, 1 milliárd schillinggel csökkentették a gyógyszerek árrését, jövő hónapban emelkedik 150-ről 250 schillingre a járóbeteg-ellátási térítés.
Míg a pénztárak a hozzájárulásokat növelnék, amiről a szabadságpárti Herbert Haupt egészségügyi miniszter hallani sem akar, addig kormányberkekben a kasszák "spórolási potenciálját" szeretnék a végsőkig kihasználni. Közgazdászok szerint azonban sem az igazgatási takarékoskodás, sem a strukturális reform nem tünteti el egymagában a deficitet. Ha a politika nem vállalja az egészségügyi privatizáció ódiumát, akkor is döntenie kellene: vagy betartja ígéreteit, és biztosítja a teljes orvosi ellátást, vagy felülvizsgálja ígéreteit és rászánja magát a szolgáltatások szűkítésére. Előbbi esetben a teljes újrarendezés keretében a hozzájárulásokat adóvá kéne átalakítani.