"A kérdésről korábban többször is beszéltem Járai pénzügyminiszter úrral, jelezve, hogy amennyiben a kormány megteremtené a még hiányzó jogszabályi hátteret az önkormányzati hitelfelvételhez, jelentős összegekkel hozzájárulhatnánk a költséges, és forrás híján gyakran elmaradó helyi környezetvédelmi beruházásokhoz" -- fejtette ki Wolfgang Roth, az EIB kelet-európai ügyekért felelős alelnöke a Világgazdaságnak.
Hozzátette, hogy hasonló problémákkal más jelölt országokban is találkoznak, pedig nem valami ismeretlen dologról volna szó: "A szükséges feltételek mellett olaszországi önkormányzati projekteket már 40 éve finanszírozunk, miként Németországba is mintegy 5-6 milliárd eurós ilyen kihelyezéseket tettünk már" -- mutatott rá az EIB alelnöke, emlékeztetve, hogy a különböző EU-alapokból kapott térítésmentes támogatások dacára összességében sokmilliárdos teher nehezedik a régiók és kistelepülések vezetésére, például a csatornázás, szennyvíztisztítás kiépítésére.
A hiányzó források elvben pótolhatók lennének a pénzpiacról, ám az ottani kamatfeltételeket az önkormányzati büdzsék többnyire nem tudnák felvállalni. Az EIB arra tart csak igényt, hogy bizonyos jogszabályi, intézményi feltételek szavatolják: az adott önkormányzat gazdálkodása és eladósodottsága nem megy majd túl egy bizonyos arányon, azaz a bank biztos lehet abban, hogy a szükséges időben mindenképpen viszontlátja pénzét.

A luxemburgi bankhoz közel álló illetékesek ennek kapcsán elismerték, hogy a jelölt országok többségében alapvetően kényes politikai kérdéseket vet fel az önkormányzatok pénzügyi önállóságának, illetve a központi hatóságokhoz való viszonyának a kérdése, lévén az előbbi gyakran politikailag ellentétes táborhoz tartozik az utóbbihoz képest.
Hangsúlyozták is, hogy ez ügyben inkább nem nyilvánítanak véleményt, csupán emlékeztetni szeretnének arra, hogy az említett jogaszabályi-intézményi garanciák rendszere mégiscsak létrejött és működik a mai tagországokban, mert mindenki belátta az ehhez fűződő érdekét, így az önkormányzatok például a könnyebb hitelhez jutás lehetőségét. "Néha az a benyomásunk, hogy e téren még nem mindenben értik az európai kultúra lényegét egyes tanácsadók a (tagjelölt) térségben" -- jegyezte meg erről maga Roth is.
Az EIB szokásos évi sajtóértekezletén, csütörtök este Philippe Maystadt elnök beszámolójából kitűnt, hogy a tavalyi, 36 milliárd eurónyi aláírt hitelmegállapodásból 32 milliárd a tagországokra jutott. A bank amúgy -- ugyancsak "szokás szerint" -- nyereséggel zárta az évet (1,345 milliárd eurós operatív többlettel). Unión belül a hitelek háromnegyedét az elmaradott régióknak, kétharmadát az úgynevezett "kohéziós országoknak" -- Írországnak, Görögországnak, Portugáliának és Spanyolországnak -- folyósították.
A pénzek oroszlánrészét továbbra is közlekedési, távközlési, energetikai és környezetvédelmi beruházásokra költötték, de Maystadt szerint érezhetően feljövőben van a tavalyi lisszaboni EU-csúcs határozata nyomán útjára indított projektek finanszírozása is (tavaly, alig néhány hónappal a csúcs után, máris mintegy 14 millió eurónyi ilyen hitelszerződést írtak alá).
2000 nyara óta a jelölt országok számára több mint 17 milliárd eurónyi "olcsó hitelt" folyósíthat a bank. (Az EIB AAA minősítésének köszönhetően maga is olcsón jut pénzhez, jóval a piaci kamatszint alatt tud és kész is hitelt nyújtani, ráadásul szokatlanul hosszú távra is.) A 2006-ig szóló, 8,6 milliárdos, EU-garanciával ellátott kelet-európai kereten túl a pénzintézet három évre szólóan további 8,5 milliárdos, saját kockázaton alapuló, csatlakozásra felkészítő hitelalapot is létrehozott. A két keretből az elmúlt 12 hónapban közel 3 milliárdot használtak fel.
Mint Roth szavaiból kitűnt, az "EU-garanciális borítékot" elsősorban bolgár és román hitelek finanszírozásakor vették igénybe, míg a projektek közül mindenekelőtt a különösen lassú megtérülésű, ám magas forrásigényű vasúti fejlesztésekhez folyósítottak innen pénzt. Mindkét keret esetében azonos kamat- és futamfeltételek mellett kerül sor a hitel kihelyezésére.
A tagjelölteknek szánt pénzek nagy része -- 39 százaléka -- közlekedési beruházást támogatott, 21 százalék jutott távközlési, 15 vízgazdálkodási, 8 ipari, 7 százalék energetikai projektekre. Növekvő arányt tesz ki a kis- és közepes méretű vállalkozások támogatása is. Tekintve, hogy esetükben nem lehet szó közvetlen kihelyezésről, az EIB hosszú lejáratú olcsó hiteleket nyújt kelet-európai bankoknak, ezzel téve lehetővé, hogy az utóbbiak továbbra is még elfogadható kamatszint mellett forgassák a pénzt tovább a kkv-knek.
Az EIB tavaly 35 ilyen közvetett kihelyezéssel élt a vállalkozói szektor támogatására. Max Messner, a bank szóvivője lapunk érdeklődésére elmondta, hogy az ilyen közvetett támogatások közel 40 százaléka Magyarországra futott be, amit szavai szerint az ország bankrendszerének előrehaladott állapota magyaráz.
A bank vezetői visszatérően hangsúlyozták, hogy a jövőben a jelölt országok esetében még nagyobb figyelmet akarnak szentelni a környezetvédelmi projektek támogatására. Jól látható ugyanis, hogy ez az egyik legköltségesebb tétele a csatlakozásra való felkészülési folyamatnak.
Az EIB a közelmúltban írt alá megállapodást az Európai Bizottsággal az ISPA-projektekben való társfinanszírozás eljárásbeli feltételeiről. Fontos kérdés volt például, hogy mivel az ISPA-tender és az EIB-hiteligény elbírálása egyaránt feltételez előzetes szakértői értékelést, melyik legyen a mérvadó, illetve a két intézmény mennyiben kész elfogadni egymás szakvéleményét.
Értesülések szerint a részleteiben még nem ismert mostani megállapodás értelmében az EIB késznek mutatkozott arra, hogy kis összegű környezetvédelmi projekteknél a bizottsági szabályokat és elvárásokat tekintsék irányadónak. Cserébe a bizottság minden ISPA-projektjavaslatot automatikusan elküld az EIB-nek is, úgyhogy az ottani szakemberek kezdettől fogva tisztában vannak a soron következő dossziék tartalmával.