BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Aranybánya-reneszánsz jöhet a világon

Aranybánya építési láz törhet ki a világon. Az arany mint befektetési eszköz ára évek óta emelkedő tendenciát mutat főként a geopolitikai bizonytalanságok, a kereslet a nemesfémre óriási, ez pedig kihívás elé állítja a világ legnagyobb aranybányáit működtető vállalatokat.

Némi leegyszerűsítéssel úgy tűnik, nincs az aranyból az a mennyiség, amit ne tudna befogadni a világpiac, így kézenfekvőnek tűnik, hogy a kitermelése magasabb fokozatba kapcsoljon, és növekedjen az aranybányászat teljesítménye – írja összeállításában az Origo. A lap szakértő bevonásával azt írja, hogy az aranybányák akár befektetésként is vonzó célpontok lehetnek, mivel jelenleg átlagosan 1400-1600 dollár a teljes kitermelési költsége egy unciának, ami meglehetősen vonzó a 3400 dolláros világpiaci aranyárat figyelembe véve. A globális piacokon ugyanis tapintható az a befektetői félelem, hogy az Egyesült Államok ipari versenyképességének növelése és a költségvetési nehézségek enyhítése céljából meglépi a dollár leértékelését. Ez pedig a tovább növeli a nemesfém iránti keresletet.

A világ egyik legnagyobb aranybányájának saját repülőtere van Grasberg Indonézia, arany
A világ egyik legnagyobb aranybányája, a Grasberg Indonéziában
Fotó: AFP

Hosszú az út az aranytól az aranybányáig

A lap arról ír, hogy új aranybányák nyitása elég hosszadalmas folyamat (Zambiában a leghosszabb ez az időtartam, átlagosan 34 év kell ahhoz, hogy egy új aranylelőhelyből bányahelyszín lehessen). Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványtól Tatár Mihály a lapnak adott kommentárjában kifejtette, hogy az elmúlt 10 évben mindössze 10 százalékkal, azaz évi 1 százalékkal növekedett az előrejelzés. 

Most az optimista iparági becslések is csak évi 2,5 százalékos növekedést jeleznek előre a kitermelésben. 

Ám még ennek teljesülése is azt jelentené, hogy 15 évig tarthat annyira megnövelni a kitermelést, amennyivel az arany piaci ára az elmúlt 12 hónapban emelkedett.

S míg a világ figyelme az aranybányák felé fordul, eddig Európa ebből is kimaradhat. „A kontinenesen kisebbek a kibányászható tartalékok, mint az olyan meghatározó aranytermelő országokban, mint Kína, Oroszország vagy Ausztrália” – összegezte az Origónak Tatár Mihály. Európában Romániától Finnországon át Spanyolországig találni aranybányákat, de ezek kisebb jelentőségűek az igazán nagy, évente akár több mint egymillió tonna unciát adókhoz képest.

Európában azonban nem csak a geológiai sajátosságok, hanem a politikai akarat (vagy annak hiánya) is okolható azért, mert a kontinenst alighanem elkerüli az esetleges aranybánya-láz.

További részletek az Origo összeállításában olvashastók.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.