Szorongatott légitársaságok

Kemény bértárgyalásokra készülnek az USA vezető légitársaságainak dolgozói, s a hírügynökségi beszámolók szerint nem kizárt, hogy a megbeszélések -- megegyezés híján -- sztrájkokba torkollnak tavasszal, illetve nyáron. A Delta Airlinesnál a pilóták követelnek az eddiginél jóval magasabb bért. Szakszervezetük, az Alpa szeretné, hogy a Deltánál is olyan jó fizetések legyenek, amit tavaly harcoltak ki a United Airlines pilótáinak. A Delta pilótái készek a sztrájkra, vezetői viszont kijelentették: ha munkabeszüntetés lesz, a cég -- az expresszfuvarozás kivételével -- felfüggeszti minden tevékenységét.
A Northwest Airlinesnál a repülőgép-szerelők elégedetlenek a bérükkel, de még nem jutottak előre a tárgyalásokon. A United Airlinesnál is a szerelők helyeztek kilátásba munkalassító megmozdulásokat, de tovább is mennek, ha nem kapják meg a kért béremelést. Szeretnék, hogy keresetüket a pilótáékéhoz hasonló mértékben emeljék. Az American Airlinesnál a légikísérők egyelőre még látnak reményt a megegyezésre, s tárgyalnak a munkáltatókkal.
A sztrájkfenyegetésekkel összefüggésben a hírügynökségi források emlékeztetnek, hogy Bush elnök a múlt héten sejtetni engedte a Northwest dolgozóinak: megakadályozza, hogy elfajuljon a vita a szakszervezetek és a vezetőség képviselői között. Ez egyszersmind jelzés lehet a többi légitársaság dolgozóinak is.
Európában a Lufthansa pilótái elégedetlenek bérükkel. Ha szakszervezetük, a Vereinigung Cockpit (VC) keresztülviszi akaratát, akkor egy vezető pilóta a jövőben átlagosan évi bruttó 600 ezer márkát kap. Ez azt jelenti, hogy az egyes jövedelmi kategóriáktól függően 30-45 százalékos béremelést követel a szakszervezet, plusz részesedést a vállalat eredményéből, maximum háromhavi fizetés erejéig.
A Lufthansa vezetése eltúlzottnak tartja a bérköveteléseket. A pilóták viszont azt állítják, hogy nemzetközi összehasonlításban az átlag alatt keresnek, de átlagon felüli teljesítményt nyújtanak. A VC számításai szerint a Lufthansa-kapitányok az átlagos bruttó 225 ezer márkás fizetéssel az utolsó előtti helyen, míg a repült idővel -- éves szinten 642 óra -- az elsők között vannak. Emlékeztetnek, hogy a társaság pénzügyi helyzetének konszolidálására 1992-ben jelentős emelésről mondtak le, s ezt a mai napig nem pótolta a cég vezetése, jóllehet a légitársaság azóta megerősödött.
Ezért a szakszervezet nem tartja megalapozottnak a Lufthansa érvelését, miszerint a társaság jelenlegi pénzügyi helyzete nem engedi meg a kért béremelést. A pilóták állítják, hogy megérdemlik a magasabb bért, hiszen nekik sokkal nagyobb a felelősségük, mert mint mondják, defekt esetén "nem állhatnak egyszerűen félre a leállósávba".
A közlekedési tárca 1992. évi rendelete szerint a hajózók éves repültidő-korlátja 700 óra -- tájékoztatta lapunkat Nagy Imre, a Malév repülési igazgatója. Tavaly a B737-es típuson az átlagos repülési teljesítmény 662 óra volt, ami 94,5 százalékos kihasználtságot jelent. A pilóták bérével, bérezési rendszerével kapcsolatos kérdéseinket azonban a szakember elhárította, mondván, hogy ez nem az ő kompetenciája, s a légitársaság szóvivője is csak későbbre ígért konkrét információt.