Tisztázatlan háttér

A viszonylag új, 23 hónapja hatályban levő kubai törvényt első ízben a két cseh állampolgár -- Ivan Pilip parlamenti képviselő, volt pénzügyminiszter és Jan Bubeník, az 1989-es csehszlovákiai "bársonyos forradalom" diákvezére -- ellen alkalmazták. Azzal a váddal tartóztatták le őket az idén január 12-én és tartottak fogva hetekig, hogy azért vették fel a kapcsolatot kubai ellenzékiekkel, mert az amerikai Freedom House alapítvány megbízásából "ellenforradalmi" összeesküvést szerveztek. A kiszabadításuk ügyében Kubába tárgyalni érkezett Petr Pitthartot, a cseh szenátus elnökét Castro öt napig várakoztatta, de még a hat órán át tartó tárgyalás után is várt néhány napig a cseh foglyok szabadon bocsátásával, hátha eleget tesz követelésének Csehország, és hivatalosan bocsánatot kér Kubától. Erre azonban sem Havel elnök, sem Milos Zeman miniszterelnök nem volt hajlandó, mivel Pilipet és Bubeníket nem a cseh kormány küldte Kubába. Castro végül engedett, de csak miután a letartóztatott csehek aláírásukkal elismerték, hogy "vétettek a kubai törvények ellen".
A Pilip--Bubeník ügy visszavágás volt Václav Havel cseh elnöknek, aki az utóbbi időben Lengyelország bizonyos támogatásával elérte, hogy az ENSZ emberi jogi bizottsága elítélje Kubát -- idézi a Mladá Fronta Dnes Carlos Alberto Montanert, az 1970 óta Madridban élő kubai írót. Petr Pitthart szerint Castro talán még számon tartja, hogy a hatvanas években érte még lelkesedő egykori csehszlovák reformkommunisták később elfordultak tőle, amikor 1968-ban elsőként támogatta Csehszlovákia szovjet megszállását.
Az is lehet, hogy inkább a Bush-kormányt tesztelte Castro -- vélte Valtr Komárek, a hatvanas években a kubai ipari miniszter cseh tanácsadója a Lidové Novinynek adott interjúban. Talán arra is válaszolni akart, hogy a Floridában élő kubai emigránsok Bushra adták le szavazataikat. Amíg Castro Clintontól és Gore-tól az embargó teljes megszüntetését remélhette, addig Bush merevebb kommunizmusellenességétől tartania kell. Ezért is érezhette szükségét kimutatni az "állami terrorizmusnak" ezzel az aktusával, hogy ragaszkodik a kommunista modellhez, és megvédi Kubát a külföldi "ellenforradalmi" törekvésekkel szemben. (Még az sem világos, miért tagadta Richard Boucher amerikai külügyi szóvivő, hogy Pilipnek és Bubeníknek bármilyen hivatalos amerikai kapcsolata lenne, amikor Pilip elmondta a CTK-nak: a Freedom House-tól kubai disszidenseknek szánt noteszgépet, gyógyszert és pénzt vettek át kubai útjuk előtt.)