Tíz kicsi konzervgyár

Vizsgálja a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) azokat az 1999-es konzervgyári ügyleteket, amelyek során tíz kicsi, főként Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei cég kedvezményes hitelekhez jutott százszázalékos állami garanciavállalás mellett -- értesült a Világgazdaság. A hivatal munkatársai már összegyűjtötték és lefénymásolták az FVM-nél az idevonatkozó ügyiratokat.
Sepsey Tamás, a Kehi elnöke kérdésünkre a vizsgálat tényét nem erősítette meg, de nem is cáfolta. A konzervgyári hitelek ellenőrzése mindenesetre nem szerepel a hivatal 2001 első féléves munkatervében. Úgy tudjuk, a Kehi a vizsgálatot egy bejelentés nyomán kezdte meg. Szakértők szerint felmerül a gyanú, hogy a kis konzervipari üzemek az állami garanciákat és kamattámogatásokat nem valós készletadatok alapján kapták meg.
A gyártók megsegítéséről és a költségvetési kezességvállalás mértékéről a kormány döntött Torgyán József agrárminiszter kezdeményezésére 1999 közepén. A hivatalos indoklás szerint az intézkedésre az 1998-as orosz pénzügyi krach miatt volt szükség. A speciális konzervgyári készletek ugyanis eladhatatlanná váltak, ami a cégeknél finanszírozási nehézségeket okozott. A tíz gyár végül -- egy FVM-rendelettel -- 2,33 milliárd forintos hitelfelvételi lehetőséghez jutott százszázalékos állami garancia és a jegybanki alapkamat 75 százalékának megfelelő kamattámogatás mellett.
A kormány döntése és az agrártárca rendelete ugyanakkor felháborodást váltott ki a tartósítóipari ágazatban, mivel az intézkedésből az összes meghatározó cég kimaradt, pedig valamennyien hasonló gondokkal küzdöttek. (E társaságok megsegítésére egy másik FVM-rendeletben csak később, 1999 szeptemberében született hitelszabályozás.)
A tíz kis konzervgyár 1999 májusának végén arról számolt be, hogy az orosz válság miatt mintegy 2,4 milliárd forint értékű készletük halmozódott fel. Az értékesítési nehézségek áthidalására ennyi hitelhez akartak jutni teljes, vagyis 2,4 milliárdos állami garanciával. Az FVM előterjesztését azonban a közigazgatási államtitkári értekezlet első menetben nem tartotta megfelelőnek. Információink szerint többek között azért, mert a garanciaigény irreálisan nagy volt a kimutatott árumennyiséghez képest. Ezt követően a gyárak készleteinek értéke néhány nap alatt többszörösére, 6,8 milliárd forintra "nőtt", és ilyen tartalmú előterjesztés került a kormány elé is.
Értesüléseink szerint a Kehi most elsősorban a gyors készletnövekedést firtatja az agrártárcánál. FVM-es szakértők viszont lapunknak badarságnak minősítették a visszaéléseket gyanító feltételezéseket. Elmondták: a 2,3-2,4 milliárdos keret egy hiteligényt, a 6,8 milliárdos összeg pedig egy teljes évre vonatkozó készletmennyiséget takart. Az előterjesztést azért kellett módosítani, mert az eredeti FVM-es álláspontot szinte pillanatok alatt kellett elkészítenie a tárca apparátusának, vagyis részletes árufelmérésre nem volt lehetőség. Amikor az államtitkári értekezlet pontosításokat kért, az FVM a tíz gyár kéznél lévő, előző évi teljes készletadatait adta meg az idő rövidsége miatt.
A százszázalékos állami kezességvállalásra főként azért volt szükség, mert a bankok másként nem akartak vállalkozni a hitelezésre. A készletek pedig állami szempontból is fontosak voltak, mivel biztosítékot adhattak arra, hogy a cégek később fizetni tudnak. Így el lehetett volna kerülni, hogy a bankok a költségvetésnél az állami garanciákat beváltsák. Erre ugyanis a pénzintézeteknek a hitelszerződés lejárta utáni 61. naptól lehetőségük volt, ha a vállalatok nem törlesztettek.
A tíz gyár közül kilenc hiteleit végül a CIB Bank Rt. folyósította -- tudtuk meg. A mátészalkai Vega-Food Kft. ugyanakkor már 1999 augusztusában felszámolás alá került, tavaly pedig a nyírmihálydi Margaréta Kft.-nél és a baktalórántházi Uránia ''96 Kft.-nél kezdődött felszámolás, illetve végelszámolás céginformációs adatok szerint. A fizetési gondok miatt a többi vállalat hiteleinek prolongálásához már kétszer (legutóbb tavaly decemberben) kellett intézkednie a kormánynak. Úgy tudjuk, az idén megkezdődhet a felszámolás a debreceni Big Company Rt.-nél is. Nagy Gábor vezérigazgatót lapunk nem tudta elérni.
Pénzügyi szakértők szerint a CIB a törlesztések elmaradása miatt már váltott be agrárgaranciákat a költségvetésnél (az APEH-nél). Ezután a konzervgyárak tartozásai állammal szembeni kötelezettséggé alakultak át. A felszámolások miatt ugyanakkor kérdéses, hogy az adósságokat be tudja-e teljes mértékben hajtani az APEH, vagyis nem éri-e végül jelentős veszteség a költségvetést.
A két évvel ezelőtt kedvezményekben részesített cégek között szerepelt a nyírlugos--cserhágói Cser-Food Rt., amelynek korábban igazgatósági tagja volt Balogh Gyula, az FKGP Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke. Ugyancsak garanciális hitelt vett fel a túrricsei Vépisz Szövetkezet, amelynek elnöke Lengyel János, aki a kisgazdapárt színeiben tavaly időközi képviselői választást nyert Fehérgyarmaton. Balogh kérdésünkre közölte: semmilyen Kehi-vizsgálatról nem tud, és konzervügyekkel nem foglalkozik. Amióta országgyűlési képviselő, nem tagja a Cser-Food igazgatóságának sem. Lengyel viszont közölte: hallott a Kehi ellenőrzéséről. Cáfolta ugyanakkor, hogy a Vépisz által közölt akkori készletadatok a valóságnak nem feleltek volna meg.