Tovább csökkent a munkanélküliség

A november--januári időszakban a munkanélküliek száma 26 ezerrel csökkent az előző év azonos időszakához képest. Így a három hónap átlagos munkanélküliségi rátája 5,9 százalékra mérséklődött. Ez 0,7 százalékponttal kisebb, mint egy évvel korábban. Nemzetközi összehasonlításban is kedvező a magyar adat, az Európai Unióban 2000 utolsó havában 8 százalékos a munkanélküliségi ráta. Nyugat-Európában egyébként szintén csökkenő trend figyelhető meg.
A három hónap közül decemberben volt a legalacsonyabb a ráta, 5,7 százalékos. Novemberben és januárban egyaránt 6,2 százalékon állt.
A mutató erős ingadozása nem feltétlenül jelenti azt, hogy a munkapiac ilyen erős mozgásban van. Mivel a KSH mintavételi eljárással becsüli a foglalkoztatottságot és a munkanélküliséget, törvényszerű, hogy az adatok csak bizonyos hibahatárokon túl mutatnak megbízhatóan változást. Ráadásul a szezonális hatások is befolyásolhatják a mutatót. Ezért érdemes a háromhavi átlagokat figyelembe venni, melyeket minden újabb hónapban kiszámol a hivatal. A mostani adat így is csökkenést mutat, mert augusztus--októberben még 0,1 százalékponttal magasabb, kereken 6 százalékos volt a munkanélküliségi ráta. (Általában megfigyelhető, hogy egy három hónapos időszakban egy-egy kiugróan alacsony havi érték mindig akad, ez feltehetően a munkaerőpiac szezonális változásaival magyarázható.)
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a foglalkoztatottak száma 3,882 millió fő volt, ez 67 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Részletes adatok hiányában nem mondható meg pontosan, milyen forrásból származik ez a növekedés. Mivel a KSH becslése szerint a munkanélküliek száma "csak" 26 ezerrel bővült, nem csupán a munkát kereső állástalanok sikerével magyarázható a jelenség. Elképzelhető, hogy ebben az időszakban több volt a munkapiacra kerülő fiatalok száma, mint a nyugdíjba vonulóké, illete a nyugdíjkorhatár előtt elhalálozóké. A másik lehetséges megoldás, hogy azok a munkaképes korúak léptek be a munkaerőpiacra, akiket eddig a statisztika nem tekintett állástalannak.
A következő hónapok adatai pontosíthatják az információkat azzal kapcsolatban, hogy a minimálbér-emelés okozott-e jelentős változásokat a munkapiacon.