Veszélyeztetett uniós pénzek

A mikrohitelforrások "központosítását" a hárommillió forintra emelt mikrohitelprogram tavaly nyári indulásáig kellett volna rendezni. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) és a hvk-k között azonban vitát váltott ki az utóbbiaknál lévő összesen mintegy ötmilliárd forint átadásának kérdése. A hvk-k szerint a megyei mikrohitelalapok a vagyonukba vannak bekönyvelve, és ezért nem fizetik be azok forrását az országos mikrohitelalapba. Arra hivatkoznak, hogy a törvény szerint a közalapítványok nem utalhatnak vissza az alapítóktól korábban kapott vagyonból. A vitatott forrás 4-5 milliárd forintra rúg.
Tavaly nyáron a hvk-k -- a budapesti, a Jász-Nagykun-Szolnok, a Borsod-Abaúj-Zemplén és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kivételével -- aláírták a szerződést a náluk lévő mikrohitelforrások központi alapba való átutalásáról.
Ennek vállalása esetén vehetnek ugyanis részt a júliustól induló mikrohitelprogramban, melynek felső határát hárommillió forintra növelték. Az MVA-val szerződést kötött 16 hvk közül azonban máig csupán egy utalta át mikrohitelforrását a központi alapba.
Mivel a többiek vitatták a pénz befizetésének jogszerűségét, és holtpontra jutottak a tárgyalások, az MVA jogi, illetve pénzügyi szakvéleményt készíttetett. Információink szerint ebből az derült ki, hogy nem is a hvk-ké a mikrohitelalapok, hanem az MVA-é. Így az MVA -- értesült lapunk -- már csak az APEH állásfoglalására vár, hogy a vagyont milyen technikával lehet kivezetni a könyvekből. Úgy tudjuk, hogy azt követően várhatóan felszólítják a hvk-kat a mikrohitelforrások záros határidőn belüli átadására. Mindezt az MVA a közelmúltban ismertette a 16 szerződő hvk vezetőjével. Azt is sejtetni engedték, hogy a továbbra is ellenállást tanúsító hvk-k kimaradnak a támogatásokból, pályázatokból.
Minél előbb meg kellene oldani a problémát -- mondta lapunknak több, neve elhallgatását kérő hvk-vezető. Ez az érdeke ugyanis minden résztvevőnek, főként a vállalkozóknak. Igaz, hogy túl bonyolult az ügy, de jogszerű megoldást kell találni -- vélekednek. (A korábbi forrásokat jelenleg még folyósítjék a hvk-knak, ám az idén az újak a vita rendezéséig nem vehetők igénybe.) A szakvéleményt többen is egyoldalúnak tartják. azt sem értik, hogy elkészítése miért tartott több hónapig.
Az idő azonban sürget, hiszen a mikrohitelalap rendezetlensége miatt veszélybe kerülhet az 1999. évi 12,4 millió eurónyi PHARE-forrás és ugyanekkora magyar társfinanszírozás is. Ezekre a programokra ugyanis szeptember 30-ig kell leszerződni.
Jogszerű-e a helyi vállalkozásfejlesztési központokat forrásaik átadására kötelezni? Ezzel a kérdéssel fordult Keller László szocialista képviselő Polt Péter legfőbb ügyészhez és Matolcsy György gazdasági miniszterhez -- tudta meg lapunk.
Keller úgy véli, a gazdasági tárca és az MVA által 2000 júliusában meghirdetett hárommillió forintos mikrohitelprogram indításának pillanatában az elvárt minimális jogi és szakmai követelményeknek sem felelt meg. Az MVA valójában egy működésképtelen hitelprogram eljárási rendjét hagyatta jóvá a GM-mel és az EU magyarországi delegációjával, és ennek alapján kötelezték a hvk-kat a program végrehajtási szerződésének aláírására. A hitelprogram forrásait a központosított mikrohitelalap létrehozásával kívánta megteremteni a kormány, ám az alap elszámolási és eljárási rendjét a 2000. évi költségvetési törvényben kivonták a hitelintézeti törvény hatálya alól. A meghirdetett mintegy 11 milliárdos forrás megteremtését az MVA-nál lévő PHARE-források átcsoportosításával, valamint a vidéken működő önálló megyei vállalkozásfejlesztési alapítványoknak támogatásként átadott, vagyonukban szereplő mintegy 5 milliárdos forrás visszavonásával képzelte el az MVA és a GM. Ez az ötlet a képviselő szerint nincs jogilag kellően megalapozva, hiszen a megyei alapítványoktól a korábban támogatásként kapott forrásokat az MVA mint támogató -- sőt, sok esetben mint a vidéki alapítványok egyik alapítója -- a magyar törvényeknek megfelelően nem követelheti vissza. A legfőbb ügyészhez, illetve a gazdasági miniszterhez elküldött levelében kitér arra is, hogy a vidéki alapítványok kuratóriumait a GM azzal fenyegeti, nem biztosít további állami forrásokat a megyei vállalkozásfejlesztési programok folytatásához, amennyiben nem adják át a vagyonukban lévő, támogatásként kapott hitelforrásokat. Ugyanakkor az esetleges jogsértésből fakadó későbbi jogkövetkezmények alól a megyei kuratóriumok vezetőit ez nem mentesíti, hiszen ezek a vidéki kuratóriumi vezetők teljes anyagi felelősséggel tartoznak az alapítvány vagyonáért.