A monetáris konvergencia éve
Az inflációcsökkenés elmúlt két évben tapasztalt megtorpanása után 2001-ben folytatódhat a folyamat. Az átlagos olajár valószínűleg elmarad majd tavalyi értékétől, ennek jótékony hatását megérzik az energiaimportőr államok. Igaz, Lengyel- és Magyarország esetében a hatás kisebb lesz a tavaly alkalmazott adminisztratív inflációmérséklés következményeként. Feltehetően az élelmiszer-drágulás üteme is visszaesik a 2000-es, kivételesen magas szintről a jobb termés és az importliberalizáció következtében. A keresleti infláció veszélye ugyan több országban is nő a választások és a hozzájuk kapcsolódó fiskális ösztönzés közeledésével, ám az általános lassulás ellensúlyozhatja ennek hatását. Csehország és Szlovákia kivétel lehet, nem kizárt, hogy a régiós trendtől elszakadva gyorsulhat gazdasági növekedésük.
A monetáris politika számára megnyílik az út a kamatok csökkentése előtt. A kutatók Magyarországon 150 bázispontos csökkenésre számítanak 2001 folyamán, és -- még a nemrég történt 100 bázispontos mérséklés után is -- kétszer ennyire Lengyelországban. E két államban fennáll a költségvetési és a pénzügypolitika együttes lazulásának veszélye, de ennek esélye a DB szerint nem túl nagy. Csehországban azonban még a kamatemelést sem zárják ki a második fél évben.
A piacok már korábban számításba vették ezeket a várható monetáris fejleményeket. Az amerikai és európai kamatok feltételezett csökkenését figyelembe véve a DB további hozamesésekre számít a térség kötvénypiacain.
Magyarországon az utóbbi hónapokban csökkent a forint árfolyamsávja szélesítésének esélye. Ennek oka egyrészt az infláció várható csökkenése, másrészt a növekedés lassulása. A valószínű időpont a szerzők szerint a 2002-es választások utánra tolódott. A kutatók a rugalmas árfolyamrendszert alkalmazó államok körében Romániában látják a legnagyobb kockázatot, és csaknem 20 százalékos leértékelődésre számítanak a következő egy évben.
A szerzők figyelmeztetnek: 2001-re vonatkozó optimizmusuk ellenére úgy látják, a tagjelöltek többségének középtávon még nem sikerül 5 százalék alá szorítani az inflációs rátát. Ez a nemzetközi kereskedelmi forgalomba nem kerülő áruk, elsősorban a szolgáltatások drágulásával magyarázható, ami várhatóan 1-2 százalékpontot ad hozzá az infláció üteméhez a következő évek mindegyikében. Ennek ellenére a monetáris uniós tagság nincs veszélyben, de erre csak évekkel a valószínűleg 2005-ös felvétel után számíthatnak az élenjáró államok.
A jövő évre vonatkozó prognózis legfontosabb bizonytalansági tényezője az euróövezet gazdasági dinamizmusának a vártnál nagyobb csökkenése lehet, különösen, ha ez tengerentúli recesszióval párosul. Az olajárak vártnál magasabb szintje vagy egy újabb rossz termés az inflációt felfelé hajthatja, míg a reformigyekezet a közelgő választások miatt hagyhat alább átmenetileg.
