Szinte már közhelynek számít, ám attól még igaz, hogy a magyar külkereskedelmi forgalom áruszerkezete megfelel a fejlett országoknál megszokottnak, sőt, szinte ritkaság számba menő a fejlett technikát, technológiát képviselő termékekkel való kereskedelem súlya. Tavaly tovább erősödött a kivitelnek és a behozatalnak ez a jellemző vonása, hiszen további teret nyert a gyakran legfejlettebb technikát, technológiát képviselő ipari termékek kereskedelme.
A kilencvenes évek elején végrehajtott igen gyors liberalizáció (elsősorban a működőtőke-beáramlást lehetővé tevő intézkedések) eredményei tükröződnek a mai külkereskedelmi adatokban. Azóta a folyamatosan évi legalább 1,5 milliárd dollárnyi működőtőke jó része ugyanis az ipar modernizációját lehetővé tevő beruházásokhoz érkezett, ami pedig külföldön, ezen belül is a fejlett piacokon is jól eladható exportkapacitásokat eredményezett. Kiváltképpen jellemző ez az elmúlt pár évre, amikorra szinte teljesen elfogytak a privatizációs (termelő)lehetőségek, s a tőke már szinte kizárólag zöldmezős beruházásokba vagy a meglévő termelőkapacitások bővítését, további modernizálását eredményező projektekbe érkezik.
Mindezen folyamatok eredménye, hogy mára már meghatározóvá váltak az ipari termékek a magyar külkereskedelemben. Tavaly 13,8 százalékos növekedés eredményeként súlya 1 százalékponttal nőtt, s elérte a 92 százalékot. Az ipari termékeken belül is húzóerőt képvisel a vámszabad területek teljesítménye. Az onnan származó export (az ott végzett bérmunkával együtt) 16,9 százalékkal nőtt tavaly az előző évhez képest, s kivitelen belüli aránya 45 százalékra emelkedett (ez egyébként 2 százalékpontos javulás 1999-hez képest).
Ugyanakkor feltétlenül említést érdemel, hogy tavaly -- a korábbi csökkenést követően -- már nőtt a hagyományos (azaz vámbelföldi) termékforgalom közvetlen exportja is. Tavaly a dinamika 13,3 százalékos volt. Ez részint amiatt következhetett be, hogy mind több vámbelföldi cég válik a vámszabad területi termelők beszállítójává.
Árufőcsoportonkénti bontásban vizsgálva a gépek, gépi berendezések forgalma a meghatározó. Ezen árufőcsoport kivitele évről évre a teljes magyar exportdinamikát meghaladó mértékben bővül -- tavaly 17,5 százalékkal. Importja ugyanakkor ennél kisebb súlyt képvisel, tavaly 51,4 százalékos volt.
Tavaly egyébként az élelmiszer-, ital-, dohány-árufőcsoport exportja tovább zsugorodott (2,2 százalékkal kisebb exportot bonyolítottak le, mint egy évvel korábban). A teljes magyar exportdinamika alatt teljesített még a nyersanyagok (7,2), illetve a feldolgozott termékek (6,3 százalékos) kivitele; azt meghaladta ugyanakkor az energiahordozók (22,3 százalékos) exportbővülése.
Az import oldalán az élelmiszer-, ital-, dohány-árufőcsoport 3,6, a feldolgozott termékek 5,2, továbbá a nyersanyagok 12,1 százalékos dinamikája alatta marad a teljes magyar behozatal bővülésének. Ugyanakkor az átlagot meghaladóan nőtt a gépek, gépi berendezések behozatala (17,3 százalék), s -- a tavalyi nemzetközi energiahordozó-árak ismeretében természetesen -- az energiahordozók importjának 57,4 százalékos dinamikája.