Szinte már közhelynek számít, ám attól még igaz, hogy a magyar külkereskedelmi forgalom áruszerkezete megfelel a fejlett országoknál megszokottnak, sőt, szinte ritkaság számba menő a fejlett technikát, technológiát képviselő termékekkel való kereskedelem súlya. Tavaly tovább erősödött a kivitelnek és a behozatalnak ez a jellemző vonása, hiszen további teret nyert a gyakran legfejlettebb technikát, technológiát képviselő ipari termékek kereskedelme.
A kilencvenes évek elején végrehajtott igen gyors liberalizáció (elsősorban a működőtőke-beáramlást lehetővé tevő intézkedések) eredményei tükröződnek a mai külkereskedelmi adatokban. Azóta a folyamatosan évi legalább 1,5 milliárd dollárnyi működőtőke jó része ugyanis az ipar modernizációját lehetővé tevő beruházásokhoz érkezett, ami pedig külföldön, ezen belül is a fejlett piacokon is jól eladható exportkapacitásokat eredményezett. Kiváltképpen jellemző ez az elmúlt pár évre, amikorra szinte teljesen elfogytak a privatizációs (termelő)lehetőségek, s a tőke már szinte kizárólag zöldmezős beruházásokba vagy a meglévő termelőkapacitások bővítését, további modernizálását eredményező projektekbe érkezik.
Mindezen folyamatok eredménye, hogy mára már meghatározóvá váltak az ipari termékek a magyar külkereskedelemben. Tavaly 13,8 százalékos növekedés eredményeként súlya 1 százalékponttal nőtt, s elérte a 92 százalékot. Az ipari termékeken belül is húzóerőt képvisel a vámszabad területek teljesítménye. Az onnan származó export (az ott végzett bérmunkával együtt) 16,9 százalékkal nőtt tavaly az előző évhez képest, s kivitelen belüli aránya 45 százalékra emelkedett (ez egyébként 2 százalékpontos javulás 1999-hez képest).
Ugyanakkor feltétlenül említést érdemel, hogy tavaly -- a korábbi csökkenést követően -- már nőtt a hagyományos (azaz vámbelföldi) termékforgalom közvetlen exportja is. Tavaly a dinamika 13,3 százalékos volt. Ez részint amiatt következhetett be, hogy mind több vámbelföldi cég válik a vámszabad területi termelők beszállítójává.
Árufőcsoportonkénti bontásban vizsgálva a gépek, gépi berendezések forgalma a meghatározó. Ezen árufőcsoport kivitele évről évre a teljes magyar exportdinamikát meghaladó mértékben bővül -- tavaly 17,5 százalékkal. Importja ugyanakkor ennél kisebb súlyt képvisel, tavaly 51,4 százalékos volt.
Tavaly egyébként az élelmiszer-, ital-, dohány-árufőcsoport exportja tovább zsugorodott (2,2 százalékkal kisebb exportot bonyolítottak le, mint egy évvel korábban). A teljes magyar exportdinamika alatt teljesített még a nyersanyagok (7,2), illetve a feldolgozott termékek (6,3 százalékos) kivitele; azt meghaladta ugyanakkor az energiahordozók (22,3 százalékos) exportbővülése.
Az import oldalán az élelmiszer-, ital-, dohány-árufőcsoport 3,6, a feldolgozott termékek 5,2, továbbá a nyersanyagok 12,1 százalékos dinamikája alatta marad a teljes magyar behozatal bővülésének. Ugyanakkor az átlagot meghaladóan nőtt a gépek, gépi berendezések behozatala (17,3 százalék), s -- a tavalyi nemzetközi energiahordozó-árak ismeretében természetesen -- az energiahordozók importjának 57,4 százalékos dinamikája.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.