Drágulhat a pereskedés

A szakértők közötti verseny lehetőségének megteremtésében látja elsősorban az igazságügyi tárca a mainál színvonalasabb és hatékonyabb igazságügyi szakértői közreműködés zálogát. A tervezett új törvényi szabályozás megkívánja a peres eljárások illeték- és költségmentességi normáinak felülvizsgálatát is. Erről Gadó Gábor, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára tájékoztatta a Világgazdaságot. Elmondta: az elképzelések nem kérdőjelezik meg az állam garanciális szerepét a büntető és személyállapoti jogviták szakértőt igénylő kérdéseiben, illetve a szakértői intézetek fenntartásában. A hagyományos vagyonjogi perekben azonban mód nyílhat a szakértői versengésre. Szükség van a kínálati piac kialakítására, hogy a bíróság, illetve a felek nívós, gyors szolgáltatást vehessenek igénybe. Máskülönben változatlanul jogviták sora szenvedhet késedelmet egyebek közt az igazságügyi szakértői tevékenységnek betudhatóan is.
A tárca bővítené a szolgáltatók körét, megengedve, hogy cégek szintén végezhessenek igazságügyi szakértői munkát. Természetesen azzal a feltétellel, hogy a társaság részéről bejegyzett igazságügyi szakértő ad szakvéleményt. Ebben a körben részlegesen liberalizálnák a díjszabást. A szakértők közötti remélt szelekció érvényesüléséhez elengedhetetlen, hogy aki teheti, üzleti alapon folytathassa a tevékenységet. Következésképpen, fejtette ki Gadó Gábor, a szakértők nem dolgozhatnak olyan kötött díjszabással, amit a hatályos igazságügyminiszteri rendelet meghatároz. Az államtitkár-helyettes véleménye szerint csak akkor lehet az igazságügyi szakértő számára szigorú képesítési követelményeket előírni és esetleges mulasztását szankcionálni -- így például akár eltiltani a tevékenységtől --, ha munkája nem sajátos hobbi vagy jövedelemkiegészítés, mint jelenleg, hanem fő megélhetési forrás, tehát van mit veszítenie a felelősségre vonással. Az elképzelések alapján az igazságügyi szakértői kamara által magállapított és jogszabályban rögzített maximált áron belül engednének "szabad mozgást" a díjaknak.
Mivel ekként drágulna a szakértői közreműködés, azaz a pereskedés maga, itt-ott módosítanák a költségmentességre vonatkozó szabályokat. Ennek során szűkítenék az illetékmentességet élvezők körét. Gadó Gábor például indokolatlannak tartja a központi költségvetési szervek, illetve a nem kiemelten közhasznú alapítványok, egyesületek személyi illetékmentességét. Álláspontja: ha a költségvetési szerv úgy hozhatja mozgásba az igazságszolgáltatás gépezetét, hogy azért nem kell fizetnie, akkor nem is gondolja meg igazán a jogvitát.
Egyidejűleg szélesítenék azokat a lehetőségeket, amelyek vagyoni-jövedelmi viszonyaira figyelemmel nyújtanak költségmentességet a pereskedőnek. A bíróság -- mainál nagyobb -- mérlegelési jogkörébe tartozna annak eldöntése, hogy ki mentesülhet. Fontolgatják egy rugalmas, részleges költségmentességi rendszer kialakítását. Így bizonyos -- például a családi jogállással összefüggő -- perek esetén a pártfogó ügyvéd igénybevételével vagy a szakértői véleményezéssel összefüggő kiadásokból nagyobb részt vállalna át az állam, mint egy klasszikus vagyonjogi vitában.
Az igazságügyi szakértőkről szóló törvénycsomag májusban kerülhet a kormány, majd a parlament elé.